Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

ból valódi internacionalisták kerülnek a párt, a Nemzeti Front és a kormány funkcióiba. Az SZLKP KB vezetőségének 1971. február 23-i határozata alapján az ún. nemzeti-kulturális szövetségek — a Matica slovenská, a CSEMADOK és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége — kiváltak az SZSZK Nemzeti Frontjából, megszűntek a Nemzeti Front tagjai lenni. Vezetésüket és irányításukat az SZSZK kulturális minisztériuma vette át. Ezáltal az állami szervek közvetlenül felelősséget vállalnak a nemzeti kulturális szervezetek komplex tevékenységéért. Noha a kollektív irányítás módszerének kérdéseit még meg kell fontolni, előrelépésről van szó: a nemzeti-kulturális szervezetek működéséből kizárjuk az ösztönösséget, s a kulturális egyesületek a párt és az állam nemzetiségi politikájának, az állam művelődéspolitikai rendszere egészének természetes részévé válnak. A Szlovák Nemzeti Tanács, a kormány, a Nemzeti Front stb. teljes felelősséget vállal a proletár internacionalizmus szellemében való kedvező fejlődésért, nemzeteink és nemzeti kisebbségeink felvirágzásáért és közeledéséért, politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődésükért. Egészében véve megállapíthatjuk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának célja 1969 után a CSKP nemzetiségi politikájának a tökéletesítése; a revizionisták, soviniszták és nacionalisták teljes eszmei és politikai legyőzése; a nemzetiségi és nemzetiségileg vegyes területek lakosságát formáló nevelés lényeges elmélyítése a szocialista nemzetköziség és szocialista hazafiság szellemében. A CSSZSZK 1970. XII. 1-i népszámlálásának eredményei néhány érdekes irányvonalat mutattak fel az egyes nemzetiségek számbeli fejlődését illetően, s egyúttal kijelöltek bizonyos feladatokat a nemzetiségi politika fejlesztésével kapcsolatban. 1961. III. 1-től 75