Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

sének időszakában. Főleg különböző kultúrszerveze­tek — a cseh és a szlovák, de a kisebbségiek is — vál­lalják magukra a nemzet vagy a kisebbség valamilyen „vezető" funkcióját. Ez a nacionalizmus aztán 1968-ban csúcsosodott ki. Mint később „A CSKP KB-nak a tag­sági igazolványok 1970-es kicserélésével kapcsolatos levele minden alapszervezethez és párttaghoz" című kiadvány írja, ebben az időszakban „hatását vesztette a proletár internacionalizmusra való nevelés, s nem oldódtak meg a nemzeteink közötti egyre szaporodó problémák. A jobboldali opportunisták, revizionisták, az értelmiség liberális része és a szocialistaellenes erők azután fokozatosan visszaéltek a megoldatlan problémákkal". A jobboldali opportunizmus és nacionalizmus fellépése 1968-ban 1968 januárjában a CSKP vezetősége egész sor olyan intézkedések programjával lép fel, amelyek célja a CSKP és a szocialista állam tevékenységének a tö­kéletesítése és a csehszlovák társadalom néhány vál­ságtünetének az eltávolítása volt. Ennek a programnak a CSSZSZK csehszlovák szocialista államszövetséggé való átalakítása és a kisebbségekkel szembeni viszony új rendezése is része volt. 1968 januárjától azonban a CSKP vezetőségében a jobboldali opportunistákon egyre inkább úrrá lett az ösztönösség, s végül is az antiszocializmus szekértolói lettek. Ahelyett, hogy megvalósították volna a szocia­lista állam megszilárdításának, valamint a társadalom és mind a két nemzet s a nemzeti kisebbségek egysége megszilárdításának programját, a nacionalizmus foko­zására és a szocializmus építésének törvényszerűsé­geitől és általános elveitől való eltérésre került sor. Ez a helyzet teljes mértékben visszatükröződött a nem­zetiségi viszonyokban is. A konkrét és a marxizmus— 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom