Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről
Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok
A CSKP XIII. kongresszusára való előkészületek keretében 1963-ban a CSKP KB mellett néhány kutatócsoport, illetőleg számos interdiszciplináris bizottság kezdte meg az állam nemzetiségi viszonyai állapotának tanulmányozását. Az ebbe a tevékenységbe bekapcsolódó munkatársak számos új elképzelést hoztak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségi viszonyairól addig uralkodó nézetekbe. Egymás után dőltek meg a régebbi nézetek és elképzelések, noha a CSKP vezetősége megtartott néhány elavult véleményt és fogalmat is. A CS SZSZK nemzetiségi viszonyai fejlődésének irányait kutató — J. Šefránek professzor és dr. Karol Pomaizl vezette — interdiszciplináris kollektíva négy csoportjában (az általános-elméletiben, a gazdaságiban, a kulturálisban és az államjogiban, miközben az általános-elméleti csoport a történelmi szempontot is magába foglalta] több mint kilencven szlovák, cseh, magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű szakember és politikus mondott véleményt. A kidolgozott alapanyag több mint ezer oldalnyi szöveget tett ki. Az általános-elméleti problémák közül a bizottság a szocializmus építése alatti nemzetiségi kérdés különösen Csehszlovákiában megnyilvánuló két tendenciája hatásának kérdéskörére fordított fokozott figyelmet. Kiemelték azt a tényt, hogy a szocialista forradalom győzelmével a nemzetiségi kérdés nem oldódik meg automatikusan, hanem továbbra is fennáll különböző problémák és feladatok formájában. Ezeket demokratikus jellegű (azaz az előző burzsoá forradalom által meg nem oldott) és szocialista jellegű feladatokra oszthatjuk, melyeket csak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom oldhat meg. A CSSZSZK-ban 1948 után markánsan nyilvánult meg az az irányvonal, hogy átugorják a demokratikus jellegű feladatok teljesítését, s nem biztosították teljes mértékben a szlovák nemzet politikai egyenjogúságát. A bizottság döntéseiben említést tett arról a szükségszerűségről, hogy komplex módon 40
