Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

E kisebbség ősei a 16—18. században kerültek KeletSzlovákia (Zemplén, Sáros és Szepes megye) területére az űn. halicsi ruszin telepítés keretében. A második világháború után a kisebbség nemzetiségileg már erősen széthullott. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága „A kelet-szlovákiai kerület politikai és gazdasági fejlődésének néhány kérdéséről" című, 1961-es januári határozata után lehetőséget teremtett az ukránoknak arra, hogy szabadon választhassanak tanítási nyelvet gyermekeik számára. A kisebbséghez tartozók nagy része azonban már előzőleg szlovák tannyelvű iskolába iratta gyermekét. A kisebbség lakta területeken most szlovák iskolák vannak, melyekben bevezették az ukrán nyelv tanóráit is, továbbá — kisebb számban — ukrán tannyelvű iskolák. A lakosság nemzetiségi egységesítésére irányuló törekvések továbbra is folytatódnak, de alapjuk az önkéntesség és a meggyőződés. A nemzetiségi kapcsolatok tökéletesítésére irányuló törekvések A szlovák nemzet államjogi helyzetének romlása 1960-ban a Novotný-féle centralizmus pyrrhusi győzelme volt. A nemzetiségi kérdéshez, főleg a nemzeti-politikai kapcsolatok problematikájához való nem kielégítő viszonyulás a -problémák szélesebb összefüggéseiből adódott. Azokból a törekvésekből, melyek megkísérelték átugorni a szocialista fejlődés szükségszerű szakaszait, és anélkül is siettették a kommunizmushoz való átmenetet, hogy figyelembe vették volna a lehetőségeket, valamint a szocializmus építésének reális időszakait és módszereit. A szubjektivizmus és az ösztönösség következtében bizonyos válság jelei nyilvánultak meg a csehszlovák társadalomban. A CSKP úgy igyekezett szembeszállni ezekkel a jelenségekkel, hogy bizonyos mértékben javított, főleg 36