Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

többség tagjai számára ezek a határozatok részben is­meretlenek maradtak. A határozatok teljes mértékben sohasem valósultak meg. A CSKP központi szerveinek ezt érintő tárgyalásai után, melyek kétévenként rend­szeresen foglalkoztak a nemzeti kisebbségek életének problémáival, a helyi képviseleti szervek szenteltek fokozott figyelmet időről időre a kétnyelvűség és más politikai kérdések problematikájának. A német kisebbség lakta területekre a kétnyelvűség elve nem vonatkozott. A művelődés- és iskolapolitika A művelődés- és iskolapolitika s a kisebbségek ezzel kapcsolatos jogainak kiterjedése az 1948 utáni kisebb­ségi kérdés csehszlovák megoldásának egyik erős ol­dala volt. Az országban aránylag soklodalú feltételeket teremtettek a sajátosan nemzetiségi (kisebbségi) kul­túra és iskolaügy anyanyelvi fejlődése részére. A cseh­szlovák kulturális élet kétféleképpen hatott a kisebb­ségekhez tartozókra: egyrészt közvetlenül (szlovák és cseh nyelven), másrészt közvetve (a kisebbségek nyel­vére való átültetéssel). A csehszlovák kultűrközeg egy részét a kisebbségek kultűrrüunkásainak anyanyelvű írásművészete alkotta, amelynek legsikerültebb termé­keit cseh és szlovák nyelvre is lefordították. Az állam­közi megállapodások alapján fokozatosan növekedett az irodalmi termékeknek, újságoknak, könyveknek azokból a szomszédos államokból történő behozatala, ahol a kisebbségek anyanemzete él. Túlsúlyban voZt azonban az a törekvés, hogy a kisebbséget a hazai kulturális irányzatok felé irányítsák. Az anyaországi kultúrtermékek behozatala iránt a magyar és lengyel kisebbség tanúsította a legnagyobb érdeklődést. Az állam általában abból az elvből indult ki, hogy a kisebbség anyanyelvi kultúrális fejlődéséért teljes mértékben az állami szervezetek, népművelési intéze­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom