Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

kon 85 477 magyar nemzetiségű tanuló volt, míg a magyar nemzetiségű ipari tanulók száma 11 579 volt. Az ipari tanulók többsége szlovák nyelven tanul, tehát nem részesül anyanyelvi oktatásban. Az általános műveltséget nyújtó középiskolákon és a szakközépiskolákon 10 990 volt a magyar nemzetiségű diákok száma. A szlovákiai főiskolákon 1506 tanuló volt magyar nemzetiségű. A magyar szakközépiskolások (7,2 %] és főiskolások (3,7 %) száma lényegesen alacsonyabb a magyar nemzetiségű lakosság részarányánál(12,2 %). Ez anynyit jelent, hogy a magyarság eddig kisebb mértékben részese az ingyenes oktatás biztosítására irányuló társadalmi juttatásoknak.

4 A 290. old. táblázatából áttekintést nyerünk a délszlovákiai járások lakosságának vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózattál való ellátottságáról. A nyilvános vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakosok részaránya a rožňavai (Rozsnyó) járásban a legmagasabb (47 százalék), ami 4,3 százalékkal magasabb mint a szlovákiai átlag. A többi járások nem érik el a szlovákiai átlagot. Ezt legjobban a komárnói járás közelíti meg, ahol a lemaradás 6,5 százalék. Az utóbbi években gyorsabb ütemben épül a vízvezetékhálózat, főként a 248/70 számú kormányrendelet értelmében, amely megköveteli, hogy minden 2000-nél magasabb létszámú községben ki kell építeni a vízvezetéket, a csatornahálózatot pedig minden olyan községben, melynek létszáma az 5000-et meghaladja. A szennyvízcsatorna-hálózat fejlettségében a délszlovákiai járások lemaradása valamivel nagyobb, mint a vízvezetékeknél. Ezen a téren a legjobb eredményeket a lučeneci (Losonc) járásban érték el. A Nové Zámky-i (Érsekújvár) járásban a legrosszabb a helyzet, mivel itt csak a lakosság 5,9 százaléka van bekapcsolva a nyilvános csatornahálózatba. 4 Rozbory Ústavní školsikých informácií 1971 289