Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

struktúrája, az ágazati és területi kooperációs kapcsolatok megteremtése, az infrastruktúra fejlettsége, a tervezett áruk iránti belföldi és külföldi kereslet, a terület építőipari kapacitása, a lakosság politikai aktivitása, a szakmunkás- és szakkáderképzés feltételei. Ezenkívül szükséges figyelembe venni az egyes te rületek etnikai jellegét, a lakosság nemzetiségi összetételét és egyéb tényezőket. A beruházások, a termelőerők térbeni elhelyezésénél a fő cél a lehető legkisebb befektetések mellett olyan termelési ágak fejlesztése, amely népgazdasági szempontból is hatékony, emellett összhangban van a konkrét terület érdekeivel is. Fontos követelmény az is, hogy az új létesítmények a lehető legpozitívabban hassanak a lakosság életszínvonalára, az életkörnyezetre, a természetre, a vidék nyersanyag- és egyéb gazdasági forrásainak a kihasználására, az infrastruktúra hálózatának kiépítésére, a lakosság kulturális feltételeinek javítására. Olyan iparágak fejlesztésére van szükség, amelyek hozzájárulnak a vidékek, a mi esetünkben Dél-Szlovákia tartós és dinamikus fejlődéséhez és a lakosság életszínvonalának emeléséhez. III. Az életszínvonal fejlődése Dél-Szlovákiában Az elmúlt huszonöt év alatt lényeges minőségi és mennyiségi változások játszódtak le Szlovákia déli járásaiban. A gazdasági fellendülés, az ipar, a mezőgazdaság és más termelési ágak viszonylagos gyors ütemű fejlődése lényeges változásokat eredményezett az itt élő lakosság életszínvonalában is. Az életszínvonal köztudomásúan bonyolult és összetett fogalom, mivel a sokoldalú változásokat globálisan egy mutatóba sűrítve fejezi ki. Az életszínvonal fejlő284