Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

elesének és a területfejlesztés kérdésének. A Szlovák Szocialista Köztársaság és a cseh országrészek gazdasági kiegyenlítődésén kívül nem feledkezhetünk meg a belső területi aránytalanságok fokozatos eltávolításáról sem, beleértve a határmenti peremvidék fejlesztését. A CSKP XIV. kongresszusán Štrougal elvtárs a szövetségi kormány elnöke beszámolójában többek között leszögezte: „Az ötéves tervben a Cseh Szocialista Köztársaság határmenti járásainak és a kiemelt kelet- és dél-szlovákiai járások további fejlesztéséhez szükséges megfelelő eszközökre számítunk". Ismeretes, hogy a dinamikus gazdasági fejlődés alapfeltétele a beruházási tevékenység üteme és terjedelme. Az ötödik népgazdaságfejlesztési terv jelentős beruházásokat irányoz elő Dél-Szlovákia területeire. Ezek közül meg kell, hogy említsük legalább a legfontosabbakat: a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) Gépipari üzem, a Vág alsó szakaszán vízi erőmű épül, Galántán bútorgyárat, Salán (Vágsellye) pedig konfekciós üzemet fognak építeni, Losonc mellett csempegyár, Nové Zámkyn (Éreskújvárban) húsfeldolgozó üzem, Veľký Krtíšen (Nagykürtös) gépipari üzem, Rožňaván acélvázakat gyártó üzem, Kráľovský Chlmecen (Királyhelmec) bútorgyár és Komárnóban cipőgyár építését tervezik. A megkezdett és befejezetlen építkezések értéke a dél-szlovákiai járásokban eléri a 12 milliárd koronát. Az iparosítás gyors fejlődéséről tanúskodnak az alábbi adatok is: Dél-Szlovákiában az ipari termelés értéke 1961-ben 4,7 milliárd korona, 1965-ben 6 milliárd korona és 1970-ben már 12 milliárd korona. Az iparban foglalkoztatottak száma ma már közel van a 100 ezerhez. Az ötödik ötéves tervben az iparban foglalkoztatottak száma további 15 ezerrel fog növekedni. A kevésbé fejlett, túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű vidékek, így Dél-Szlovákia iparosításánál is nagy szükség van a termelés hátterének, a modern infra282