Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

dolgozik. A gépipari vállalatok különböző termelési programok szerint dolgoznak, és lényegében kölcsönös kooperációs kapcsolatok nélkül. A második legfontosabb iparág az élelmiszeripar. A dél-szlovákiai élelmiszeriparban 15 ezer személy dolgozik. Csaknem minden déli járásban található kisebb vagy nagyobb élelmiszeripari létesítmény. Az élelmiszeriparnak legtöbb alkalmazottja a galántai, Nové Zámky-i (Érsekújvár), trebišovi (Tőketerebes), Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) és Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásokban van. Dél-Szlovákia élelmiszeripara lényegében csak a helyi szerves és szervetlen nyersanyagokat dolgozza fel. A termelés kisméretű, alacsonykapacitású üzemekben folyik, amelyek gyakran még a helyi nyersanyagbázist sem képesek feldolgozni. A meglevő élelmiszeripari kisüzemek vonzáskörzete többnyire kicsi. Pedig az élelmiszeripar fejlődésének ezen a vidéken rendkívül kedvező feltételei vannak: a) elsősorban itt található a legtöbb élelmiszeripari nyersanyag — gyümölcs, zöldség és állati termékek; b) az élelmiszeriparnak itt már tradicionális tapasztalatai vannak; c) itt él Szlovákia lakosságának egynegyed része, ezért ezeken a területeken magas a lakosság helyi fogyasztása; d) az élelmiszeriparban könnyen foglalkoztatható a mezőgazdaságból felszabadult munkaerő, beleszámítva a szakembereket is. A felsorolt és egyéb kedvező tényezők és adottságok kihasználása szükségessé teszi a helyi élelmiszeripari termelési kapacitások bővítését és a meglevő üzemek korszerűsítését. Dél-Szlovákiában az építészet és építőipari üzemek, téglagyárak, homok- és kavicsbányák, mészkőfeldolgozók, épületelemgyárak stb. nagyon szétszórtan helyezkednek el. Az építőiparban 12 ezer ember dolgozik. A távlati gazdasági fejlődés szempontjából Dél-Szlovákia legfontosabb iparága a gyorsan fejlődő vegyipar. 280