Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

lehetőségeket biztosítani, a munkaerő egy része olyan területekre kerül, ahol nagyobb hatékonysággal és ér­dekeinek megfelelően alkalmazható. A munkaerő bizonyos mozgása a gyorsan fejlődő gazdaság velejárója. A népesség indokolatlan, túlzott területi mozgatása azonban nagy terhet jelent a nép­gazdaságnak. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint, amint ezt a 261. oldalon levő táblázat is mutatja, a dél-szlovákiai járásokból összesen 78 859 ember keres megélhetést más vidéken, saját járásán kívül, túlnyomórészt távoli területeken. Ez annyit jelent, hogy 100 gazdaságilag ak­tív lakos közül 17 otthonától távolabbi országrészben van foglalkoztatva. Dél-Szlovákiából sokan keresnek munkalehetőséget Szlovákia ipari központjaiban: Bratislavában, Košicén, Zvolenban, de vannak olyanok is, akik Csehországban: Ostraván, Prágában vagy másutt lépnek munkavi­szonyba. Legtöbben közülük az építőiparban, bányá­szatban, kohászatban és vegyiparban, valamint más termelési ágazatokban dolgoznak. Sok esetben egy— két hetes időszakra, 100—250 kilométer távolságra utaznak el családjuktól. A más területeken dolgozó „vendégmunkások" legtöbbnyire egyszerű, nagyobb szakképzettséget nem igénylő, jobbára nehéz testi mun­kát végeznek. A munkaerő-vándorlásnak számos negatív — gazda­sági, kulturális, szociális stb. — következménye van. A vendégmunkások alkalmazása többletköltséget je­lent az egyes vállalatoknak. A munkásszállók üzemel­tetése, az utazási költségek és a távolsági pótdíj mind a magasabb önköltségben jelentkezik. A munkaerő-vándorlás befolyással van a kibocsátó vagy „anyaterület" gazdasági fejlődésére is. A munka­erőmozgás következtében Dél-Szlovákia polgárai gyak­ran munkahelyükön lépnek fel különféle követelmé­nyeikkel, és így Dél-Szlovákiában csökken a lakosság irányító szervekre gyakorolt hatóereje, valamint köz­260

Next

/
Oldalképek
Tartalom