Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

lehetőségeket biztosítani, a munkaerő egy része olyan területekre kerül, ahol nagyobb hatékonysággal és érdekeinek megfelelően alkalmazható. A munkaerő bizonyos mozgása a gyorsan fejlődő gazdaság velejárója. A népesség indokolatlan, túlzott területi mozgatása azonban nagy terhet jelent a népgazdaságnak. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint, amint ezt a 261. oldalon levő táblázat is mutatja, a dél-szlovákiai járásokból összesen 78 859 ember keres megélhetést más vidéken, saját járásán kívül, túlnyomórészt távoli területeken. Ez annyit jelent, hogy 100 gazdaságilag aktív lakos közül 17 otthonától távolabbi országrészben van foglalkoztatva. Dél-Szlovákiából sokan keresnek munkalehetőséget Szlovákia ipari központjaiban: Bratislavában, Košicén, Zvolenban, de vannak olyanok is, akik Csehországban: Ostraván, Prágában vagy másutt lépnek munkaviszonyba. Legtöbben közülük az építőiparban, bányászatban, kohászatban és vegyiparban, valamint más termelési ágazatokban dolgoznak. Sok esetben egy— két hetes időszakra, 100—250 kilométer távolságra utaznak el családjuktól. A más területeken dolgozó „vendégmunkások" legtöbbnyire egyszerű, nagyobb szakképzettséget nem igénylő, jobbára nehéz testi munkát végeznek. A munkaerő-vándorlásnak számos negatív — gazdasági, kulturális, szociális stb. — következménye van. A vendégmunkások alkalmazása többletköltséget jelent az egyes vállalatoknak. A munkásszállók üzemeltetése, az utazási költségek és a távolsági pótdíj mind a magasabb önköltségben jelentkezik. A munkaerő-vándorlás befolyással van a kibocsátó vagy „anyaterület" gazdasági fejlődésére is. A munkaerőmozgás következtében Dél-Szlovákia polgárai gyakran munkahelyükön lépnek fel különféle követelményeikkel, és így Dél-Szlovákiában csökken a lakosság irányító szervekre gyakorolt hatóereje, valamint köz260