Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről
Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237
alapelve a teljes foglalkoztatás biztosítása. A munkaerő-gazdálkodás azonban szorosan összefügg a lakosság területi megoszlásával, kor-, nem-, képzettségi összetételével. A lakosságot munkaképes korúakra (15—59 éves férfiak és 15—54 éves nők), korhatáron aluli (0—15 évig) és korhatáron felüli (60 illetve 55 éveseknél idősebbek) csoportokra oszthatjuk. A délszlovákiai járások korcsoportok szerinti struktúráját a 257. old. táblázatából ltáhatjuk. A dél-szlovákiai járások közül a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járás lakosságának van a legkedvezőbb korösszetétele, míg a levicei (Léva) járásnak a legrosszabb a korcsoportok szerinti struktúrája. A többi járás lakosságának korösszetétele rosszabb, mint a szlovákiai átlag, de jobb mint az országos mutató. Elgondolkodtató az a tény, hogy szlovákiai viszonylatban is a levicei (Léva), Velký Krtíš-i (Nagykürtös), Nové Zámky-i (Érsekújvár) járásokban a legalacsonyabb Bratislava után (23,4 százalék) a 15 éven aluliak korcsoportja. Ez azt bizonyítja, hogy a lakosság korösszetétele szoros összefüggésben van a természetes szaporulat alakulásával. Gazdasági szempontból azonban sokkal fontosabb a foglalkoztatott, aktív kereső és az eltartott személyek aránya. A lakosság gazdasági aktivitását a 258. old. táblázatában foglaltuk össze. Országos méretben a lakosság 48,4 százaléka, Szlovákiában 43,7 százaléka tartozik az aktív keresők csoportjába és a délszlovákiai járásokban együttesen a lakosok 40,7 százaléka gazdaságilag aktív. A vizsgált terület lakosságának gazdasági aktivitása tehát 7,7 százalékkal alacsonyabb, mint az országos átlag és 3,0 százalékkal marad el a szlovákiai átlagszint mögött. A dél-szlovákiai járások lakosságának alacsonyabb gazdasági aktivitását leginkább a munkaalkalmak mennyisége és struktúrája (szakmai, ágazati, nemek szerinti, területi), demográfiai viszonyok, a szolgáltatások hálózata, az iparosítás üteme, a lakosság életszínvonala, a helyi női munkalehetőségek hiánya és 256