Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

keleti részeiben. Az iparosítás azonban a szocializmus építése során is lassúbb ütemű volt, mint a fejlett iparú járásokban. Az iparosítás lassúbb ütemű fejlődése ellenére is lényegesen megváltozott a dél-szlovákiai vidékek arculata. Abszolút méretben is olyan termelési bázist sikerült ezekben a korábban iparilag elmaradott járásokban létrehozni, amely lényegesen megkönnyíti a hatékony területfejlesztést. A kedvező irányú változások azonban még nem jelentik azt, hogy a termelőerők tervszerű térbeni elhelyezésének és a kiegyensúlyozott regionális gazdálkodásnak minden problémáját megoldottuk. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a dél-csehországi területeken, Záhorie-n, Orava és Kysuca vidékén kívül a Duna menti síkság, az Ipoly mente, beleszámítva a Rimavská Sobota-i (rimaszombati] járás területét, és a kelet-szlovákiai kerület egyes mikroterületei is országunk kevésbé fejlett területei közé tartoznak. Tudjuk, hogy már nem abszolút elmaradásról van szó, hanem viszonylagosról — az országos és az össz-szlovákiai átlagszínvonalhoz viszonyítva. II. A hatékony gazdasági fejlődés tényezői Dél-Szlovákiában 1. A csehszlovákiai magyar nemzetiség területi megoszlása Hazánk legnépesebb nemzetisége, a magyar nemzetiség, túlnyomórészt koncentráltan él, összefüggő, homogén területen Dél-Szlovákia járásaiban. Ez a területsáv Bratislavától egészen országunk keleti határáig húzódik. A legutóbbi népszámlálás eredményei azt bizonyítják, hogy téves az az állítás, mely szerint a magyar etnikai 252