Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről
Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok
lődés és kulturális fejlődés minden lehetőségét és eszközét." Ettől kissé eltér a Szlovák Nemzeti Tanácsról hozott VI. fejezet szövegezése, ahol a 74. cikkely g/ pontja szerint a Szlovák Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik az, hogy „a magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárok számára biztosítsa az egyenjogúság szellemében a kedvező feltételeket életük sokoldalú fejlesztésére." (J. Z. kiemelése) Itt tehát nemcsak a kisebbségek nyelve és kultúrája fejlődésének biztosításáról van szó. Erre azonban a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, amelynek jogait — különösen a hatalomgyakorlás területén — az 1960-as alkotmány erősen megnyirbálta, nem voltak meg a kellő eszközei. 9 Azokat az intézményes előfeltételeket, amelyek a kisebbségeknek mint közösségeknek a jogait juttatják érvényre, gyakorlatilag mindenekelőtt a kultúra és az iskolaügy területén teremtették meg. A Csehszlovák Köztársaság kormánya utoljára 1952-ben foglalkozott a nemzeti kisebbségek helyzetének politikai-jogi kérdéseivel. Azóta a kisebbségek helyzetére vonatkozó politikai kérdésekről csak a CSKP fogadott el határozatokat, illetőleg — a párthatározatok alapján — a kerületi és járási képviseleti szervek foglalkoztak időről időre ezzel a kérdéssel. A nemzeti kisebbségeknek semmilyen sajátos nemzeti-politikai képviseletük nem volt. Érdekeiket és igényeiket a CSKP, a Nemzeti Front és az állam — mint egész — képviselte. A törvényhozó testületek egész rendszerébe beválasztották és meghívták — a kisebbségek tagjai létszámának megfelelően — az egyes nemzeti kisebbségek képviselőit is. Feladatuk azonban nem a kisebbségek mint nemzetiségi közösségek képviselete volt. 9 Az alkotmány említett cikkelyeinek különböző szövegezése arról tanúskodik, hogy a nemzeti kisebbségek problematikája nem volt az alkotmányban megfelelően és átgondoltan rögzítve. A német lakosságról az alkotmány említést sem tesz. 24
