Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

(Az iskolának ezt a hiányát később politikai-népművelési eszközökkel kell pótolni, s szélesíteni látókörüket, nemzeti egysíkúságukat, mely nincs összhangban az őket környező élet kétnyelvű és bikulturális valóságával.) Külön elemzést érdemelne az a kérdés, hogy a kelet- és dél-szlovákiai, csupán egy tanítási nyelvű iskolák nemzetiségi (magyar, ukrán) tanulói ezekben a nemzetiségileg nagyrészt (mert vannak már olyan kezdeményezések pl. Komárnóban (Komárom), hogy e tanulók számára nem kötelező magyar nyelvet és irodalmat tanítanak, hogy a pedagógusok az irodalom, történelem, zene stb. tanítása során kitérnek a két nép pozitív kapcsolatainak ismertetésére stb.) egysíkú, de két nemzetiségű tanulókat oktató-nevelő iskolában mit kapnak nemzeti (anyanyelvük, környezetük) kultúrájukból? Anélkül, hogy itt most visszatérnék a tanítási nyelv egyedül helyes és demokratikus szabad választásának kérdésére avagy akár a választás motívumait keresnénk, meg kell állapítanunk: ezeknek a tanulóknak az alap- vagy középiskola befejezése után nemzeti műveltségükből általában annyira futja csupán, hogy nemzetiségük „konyhanyelvét" beszélik. Ezek a magukat magyar nemzetiségűnek valló, de nemzetiségi műveltségük szempontjából akulturált egyének viszont annál könyebben nyerhetők meg egy mitizált történelemszemléletnek. Ez pedig — mint ezt 1968—69-ben volt alkalmunk látni — pszichikailag szélsőséges reakcókat szülhet: indokolatlan agressziót vagy indokolatlan önkisebbítést. „... Egy mitizált történelemszemléletből egyaránt logikusan következik a nemzethalál víziójával való küzdelem és szüntelen szorongás, másrészt az indokolatlan és irreális igények. A magyar nacionalizmus (de nemcsak a magyar), mint ismeretes, százötven éve e kettő közt ingadozik. S minthogy Közép-Kelet-Európa „társbérletében" a nacionalizmusok bonyolult módon szövődtek egybe és hatottak egymásra, a helyzet végeredményben a nacionalizmusok egyfajta sajátos neurotikus 202