Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

lönböztet: nyelvoktató iskolákat, melyekben anya­nyelvi oktatás folyik ( az anyanyelv és irodalom tan­tárgyán kívül a többi tantárgyat az államszervező nemzet nyelvén tanítják]; — kétnyelvű iskolákat, melyekben az egyes (általá­ban a társadalomtudományi] tantárgyakat anyanyel­ven és egyes (a természettudományi) tantárgyakat az államszervező nemzet nyelvén tanítják; — tannyelvű iskolákat, melyekben a tanítás nyelve a nemzetiség anyanyelve. Szlovákiában a nemzetiségi iskolák mindhárom tí­pusa megvan. A nyelvoktató iskolák Szlovákiában uk­rán nemzetiségi nyelvet és irodalmat tanítanak. A gya­korlatban legtöbbször azt kérdőjelezik meg (főleg az ukrán értelmiség, a tanítóság részéről), hogy vajon hiánytalanul eleget tud-e tenni ez az iskolatípus a nem­zetiség nemcsak nyelvi, hanem a globálisabban értel­mezett nemzetiségi-kulturális közösségre való nevelés követelményeinek. A hiba általában ott van, hogy a nyelvoktató iskolák tantervi célkitűzésében (a tár­sadalomtudományi tantárgyakban), nem érvényesül az ilyen szempontú teleologikus (a nemzetiség nyelvi­kulturális célja szolgálatában álló) koncentráció (nyel­vi tantárgyak, történelem, ének-zene stb.) és minden „nemzetiségit" az egyetlen „nemzetiségi" tantárgyra, a nyelvoktatásra bízzák. így aztán ennek az iskolatí­pusnak tantervi tartalma nincs mindenkor összefüg­gésben a társadalmi-nemzetiségi szükségletekkel. Az ilyen nyelvoktató iskola veszít nemzetiségi jellegéből, de — mivel általában falusi iskolákról, azaz személyi és anyagi ellátás terén a „nyelvi-szakosított" (erről később szólunk) iskolához viszonyítva, gyenge iskolá­ról van szó — nyelvi szakosított iskolává sem válik. A nyelvoktató nemzetiségi iskolák oktatás-nevelés céljára, feladataira vonatkozó társadalmi és nemzeti­ségi igények, valamint szükségletek megállapítására vonatkozóan — szocialista társadalmunk adott feltéte­lei, sajátos „hic et nunc"-ja között — még nem végez­197

Next

/
Oldalképek
Tartalom