Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

lis nyelvi iskolák és nem „kötelező alapiskolák". Tanulóik túlnyomórészt nyelvi tehetségek (tehetségvizsgálattal veszik fel a tanulókat), az iskolák mind az anyagi, mind a személyi ellátás szempontjából megkülönböztetetten jól ellátottak és speciálisan felszereltek (gyakran bentlakásos, azaz internátusi vagy egésznapos iskolák). Tanulóiknak a második nyelvhez (az L

2höz) való viszonyuk azonban egészen más, hiányzik ezen iskolák légköréből az a tudati, pszichikai sajátosság, amely a nemzetiségi iskolákra jellemző. A nyelvi szakosított iskolának cél- és feladatrendszere tehát „szakosított", azaz az alkalmassági vizsgálattal kiválasztott tanulóknak csupán a nyelvi stúdiumra legjobban diszponált, kis részét látja el speciális nyelvi ismeretekkel. A nemzetiségi iskola nem szakosított „nyelvi" iskola, azaz cél- és feladatrendszere, mint említettük, azonos a nemzeti iskolákéval. Tehát más pedagógiai kategória a nyelvi szakosított iskola ( = nemzeti iskola + az L2 bővített óraszámban való tanítása) és a nemzetiségi iskola. A nemzeti szintű társadalmi lét kereteiben működő (nemzeti, nyelvi szakosított) iskolák egy meghatározott társadalmi-gazdasági formához kötődő, nemzeti jellegű kultúrát adnak a tanulóknak. A kultúra „azoknak az anyagi és szellemi értékeknek az összessége, amelyeket az emberiség társadalom-történeti gyakorlata folyamán alkotott. ... A nemzetek kialakulásával és fejlődésével a kultúra nemzeti jelleget ölt, és nemzeti formákban fejlődik tovább.. ."

2

2 De mivel a nemzetiségi kisebbségek nemcsak annak a nemzetnek alkotják részét, amelyből származnak, hiszen teljes jogú tagjai annak a közösségnek, mellyel a szocialista országépítés közös jeladataiban érdekközösséget vállalnak, akikkel közös államban élnek, ezért a nemzetiségi iskolák nyújtotta ismeretanyagnak is két nemzeti kultúrából kell merítenie. Ennek tantervi feldolgozása, a 2

2 Filozófiai lexikon, Szikra, Budapest 1955. 13* 195