Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

,,... A kisebbségi társadalomban és irodalomban a provincionalizmus nagy veszélyt jelent. Az elnyomottság, a létben való veszélyeztetettségnek érzése érzékennyé, sértődékennyé tesz, és a korproblémákkal szemben sokszor a saját kis világ falai közé zár. A megkülönböztetésnek, a fél- és negyedlehetőségnek intenzív tudatosítása, a nemzeti lét teljes kiélésének korlátozottsága felnagyítja a kisebbségi sérelmeket és „rabsággá", „mártírummá" fokozza a kisebbségi helyzetet. Ez a lelki atmoszféra — mely a szellemi értelmiség körében különösen erőssé válhat, szabálytalan helyzet- és életérzéknek valóságos melegágyául szolgálhat" (i. m. 96. old. ). Az említett viszonyítás segíthetne az átvételek során figyelembe venni az összehasonlított területek társadalmi hátterét is, az érintett országrészek termelésének fejlettségét, kulturális színvonalát. E tényezők ugyanis alapvetően meghatározzák az összehasonlítást, mert a sajátosságok pontosabb körülhatárolásában az eredmény enélkül irreális lehetne. Bonyolítja a kérdést, hogy az iskolák gyakorlata ilyen szempontból felbonthatatlan, az „általánosat" és a „sajátosat", a „hasonlót" és az „eltérőt" együtt kell látnunk, és mindezt a fejlődés egyre gyorsuló változásában kell vizsgálnunk. Ez nehezíti az igen sokszor érzékeny területeket érintő (pl. az óratervi és a tantárgyi) arányok vagy (pl. a tantervi és a tananyag) proporciók optimális meghatározását. A nemzetiségi iskolák nemzetközi tapasztalata bizonyítja: ezek rendkívül érzékeny kérdések, melyeknek folyamatos megoldása sok időt, figyelmet és fáradságot igényel. 1. 2. Vizsgálódásaink során abból az axiómából indulunk ki, hogy a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák a csehszlovák iskolaügy szerves részét képezik. Mégis éppen ennek a kérdésnek mechanikus érvényesítése okozta (főleg az ötvenes években és a hatvanas évek elején) a legtöbb gondot. Sokan ugyanis csupán a „külső forma" kérdésének tartották, hogy a cseh és a szlovák tanítási nyelvű iskoláktól eltérő a tanítási 185