Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Dušek Imre: A csehszlovákiai magyar könyvkiadás két évtizede

szerkesztősége adja ki. Tankönyvekkel a Pedagógiai Könyvkiadó látja el az iskolákat, a mezőgazdasági szakirodalmat pedig a PRÍRODA (előde a Mezőgazdasági Könyvkiadó) magyar szerkesztősége adja ki. Ezenkívül magyar nyelvű könyvkiadással foglalkozik még a MLADÉ LETÁ (Ifjúsági Könyvkiadó) is. A felszabadulás után a magyar könyvkiadás Csehszlovákiában 1949-ben indult meg. Tevékenységét kezdetben a PRAVDA kiadó MAGYAR KÖNYVTÁR-a néven fejtette ki. Mindjárt az indulás évében jelentős politikai feladatra vállalkozott, mégpedig Klement Gottwald műveinek magyar nyelvű kiadására. (A marxista irodalom vezető szerkesztője Fendt Pál volt.) Ezenkívül kiadták néhány csehszlovákiai magyar szerző művét, valamint számos szovjet könyv fordítását. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KÖNYVKIADÓ 1953ban alakult, és éppúgy, mint elődje, célul tűzte ki, hogy a szépirodalmon kívül társadalomtudományi és politikai műveket is kiadjon. Egyre gyakrabban jelentkeztek kézirataikkal a hazai magyar irodalom úttörői: eszszékkel Fábry Zoltán, szépprózával Egri Viktor, Szabó Béla, költészettel Dénes György, Gály Olga, Bábi Tibor, akiknek érdemük, hogy a felszabadulás után úttörői voltak a csehszlovákiai magyar irodalom „harmadvirágzásának". A kiadó irodalmi vezetője Tóth Tibor volt, aki nemcsak szívén viselte a csehszlovákiai magyar irodalom és a könyvkiadás sorsát, hanem mint műfordító is a legjobbak közé tartozott. Neki köszönhető a cseh és szlovák irodalom számos klasszikus művének lefordítása, és mint az Irodalmi Szemle szerkesztője, a fiatal írókat is nevelte, segítette. 1949-ben megalakult a MAGYAR KÖNYVBARÁTOK KÖRE, amellyel a kiadó közvetlenebb kapcsolatot teremtett az olvasóval, és egyben biztosította, hogy kiadványai eljussanak az olvasó asztalára. A kiadó tevékenysége 1956. január 1-től főleg a szépirodalmi művek kiadására összpontosul, és ettől az 158