Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

lebecsültük a nép szocialista internacionalizmusra és szocialista hazafiságra való nevelését. Igazolta azt is, hogy a tömegek öntudatának átalakítása a szocialista forradalom egyik legfontosabb feladata. Mindkét említett tényező érintette a nemzeti kisebbségek helyzetét is. Esetükben — az optimális körülmények mellett, amelyeket a szocializmus építésének időszakában a nemzeti kisebbségek helyzete megoldásának csehszlovák módja eredményezett — az új, jogi normákba foglalt nemzetiségi viszonyok hiányos megoldásáról volt szó. Mielőtt rátérnék a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek helyzetéről hozott 144/68. számú alkotmánytörvényre, főképpen két kérdéssel szeretnék foglalkozni: 1. a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek jellemzésével, 2. az 1969-ig velük szemben érvényesített politika fejlődésével. A nemzeti kisebbségek földrajzi elhelyezkedése, osztály- és szociális rétegeződése 1965-ben Csehszlovákiában a magyar nemzetiségű lakosság száma elérte az 551 ezret (ebből 30 ezer Csehországban élt), az ukrán vagy ruszin kisebbség száma 56 ezer volt (ebből húszezer a cseh kerületekben), a német kisebbség maradéka 134 ezer fő volt (ebből hatezer Szlovákiában),

4 lengyel 59 ezer (ebből egyezer Szlovákiában). 4 A CSSZSZK 1966-os Statisztikai évkönyve szerint (77. old.) a nemzetiségi hovatartozás 'kritériuma Csehs zlo vók iá ban az illető személy ilyen vagy olyan nemzetiségihez való jelentkezése; a nemzetiséget mint bizonyos etnikumhoz való tartozást definiáljuk, amelynek kulturális, nyelvi stb. közösségével a számlált egyén belső kapcsolatban áll, s amelyhez tartozónak vallja magát. A gyermekek nemzetiségét a szülök hovatartozása vagy a szülők megegyezése szeriint határozzuk meg. Az 1921. és 1930. évi nép14