Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982
Mogorva csillag
TÉTLENÜL — ITTHON Amióta hazajöttem, vagyok ilyen nyomorult. Se kint, se bent ember, jöttment, ki az útszélre szorult. Pillanatra bár, de látja ez alatt is, hogy aki nem a világ parazsára fúj, önmagát oltja ki. Csalhatnám ugyan magam, hogy pihenek, de e szünet nehéz, mint bűnös pap áldó kezének a feszület. Nézni, hogy formálja sorsát egy kis nép, egy falunyi ország, s hogyan mondogatják: ők új világ tanúi — idegen előtt. — Előttem e nép azért megvadult, mert azt mondtam: negyvenötben a paraszt felszabadult. 33
/
