Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Mogorva csillag

Az előbb még felhőt űző szellő lábunk elé hasal lógó nyelvvel. Megpihen, majd Gábor bácsi lengő ujjasával szilaj táncot kezd el. S a húsz üsző is vad táncba lendül, öklelőznek, körbeforgolódnak. Alattuk a legelő megzendül, s szarvuk közé ül a ragyogó nap. Keringőznek köröttünk a fák is csengő-piros leveleket ejtve. Égen, földön szilaj táncba robban a természet csizmaverő kedve. Én meg úgy érzem: valamit leltem, valami szép, nagyon-nagyon szépet: aranylábú páva lépked bennem. Attól félek, hogy a kedvem szétvet. 22