Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Adalékok a Nyolcadik színhez

költői életművének. Olyan összegezés, amely jó néhány fölfedezésre is módot kínál az olvasónak. Elsősorban annak fölfedezésére, hogy ez a három évtizedes pályaszakasz, amely az egyes verseskötetek egyre tágabb, egyre nyitottabb horizontú • köreiből épült fel, mennyire egyenletesen magas színvonalú. Talán éppen ebben: a sosem lanyhuló költői, nyelvi és gondolati igényességben áll Tőzsér költészetének, irodalmunk egyik csúcsteljesítményének legátfogóbb, egységesítő vonása. Mert különben minden változik, átalakul, fejlődik ebben a költészetben. A szülőhelytől Közép-Európáig, majd Európáig tágul a „létezés köre". Egy másik irányban haladva Tőzsér költészete érinti a Pokol és a Paradicsom jelképes szféráit. Végül bebizonyítja, hogy az egyéni élet idilljein és válságain keresztül, mondhatni azok révén képes fölemelkedni a történelem, a nemzet, a kultúra egyetemes gondolati köreibe. De táguló körnek érezzük Tőzsér formaújításait és kötődéseit is, amelyekkel saját költészetét és irodalmunkat egyaránt gazdagítja: azt az izgalmas folyamatot, amely a kezdeti példaképek után eljuttatja őt a legnagyobb drámai és bölcseleti költemények alkotóihoz — Dantéhoz és Madáchhoz. n 691 — 749 — 85 13 20,—Kcs