Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Adalékok a Nyolcadik színhez

a dialektikát, s a kötet tudatához megírta a kötetet. Illetve, éppen hogy nem írta meg, hanem a lét és tudat között egy olyan harmadik minőséget produkált, amelynek jelene egyenlő volt a zérussal, s csak a jövőben, illetve a jövő irodalmi lexikonaiban, irodalomtörténeteiben és tankönyveiben létezett, így igazította ki Mittel Ármin költő és szerkesztő a majdani irodalomtörténeteket s a majdani irodalomtörténetekben saját portréját. Ezt a múltat-jövőt teremtő képességét már korábban is s később is gyakran gyümölcsöztette. 1916-ban például, mikor tizennyolc éves korában sor alá ment, a sorozó orvosoknak váltig azt bizonygatta, hogy ő nem Mittel Ármin, hanem Josef S ve j k cseh kutyakereskedő, s ennélfogva nem is tud magyarul, sőt még nem is él, csak 1920-ban fogja kitalálni egy Jaroslav Hašek nevű prágai illetőségű úriember. A katonaorvosok először barátságtalanul rámordultak, hogy Maul halten und weiter dienen!, de aztán rájöttek, hogy Mittel Ármin nem egyszerűen szimuláns, hanem valóban beteg, s betegségének a lényegét a következőkben foglalták össze: poeta cretenicus, amit talán magyarra így fordíthatnánk: hülye játssza a hülyét. S miután ezzel a kellőképpen egzakt diagnózissal megnyugtatták magukat, Mittel Ármin költőt bedugták az n.-i elmegyógyintézetbe. 200