Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Adalékok a Nyolcadik színhez

VALETE Testem üregéből egy kilís gyötrelme Vizeket fakaszt a főmről fejelemre. Emlékei nélkül hunyorog az elme, Nem vet fényt a húsban futó ösvenyekre. Istenem, hát megint megtört az nyavolya. Földrengés a mellem, pulzusom szapora. Gyomrom lombikjából valami kifolya — Aki voltam — s tán ki lehetnék is —, oda. De hát hova oda? S lehet nélkül élni? Rosszul, de dolgát még minden szervem végzi. S az életre utal, okát, múltját kérdi Az is, ami van, az ulcus duodeni. * írtam ezt kórházban, félig búcsúképpen, Kilencszázhetvennyolc zöld októberében. Szédülő főmnél az ablakban — mint képen — Sárgulni kezdett egy bálványosfa éppen. 157