Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Érintések

7 az előbb kialudtak az utcai lámpák, kinéztem s nem ismer­tem rá a bajkál útra. sötét sejtelmes folyónak tűnt amely­ben villogó pisztrángokként úsztak a kocsik, a toronyházak tömött lombú titokzatos fákként álltak a partján, ez volt az első benyomásom, a második pedig az hogy milyen ott­honias így ez a táj. azazhogy fények nélkül táj lett a ne­gyedünkből. olyan közönséges határrész mint otthon a kis­rét vagy a halyagos. s hogy így sokkal ismerősebb sokkal több emlékem van róla. (IDŐNKÉNT KIHUNY A VÁROS S KIGYULLAD BEN­NÜNK A FALU) 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom