Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Kiáltás

ÉBREDÉS Tűnődni jöttem, nem csatázni, de itt nem lehet nem vitázni. Észre ítélve, kínban élünk, körülugat sok fényes érvünk. Ébredés után minden reggel kísértést érzek: nem kelek fel, s fehér arcom bár belekékül, maradok tervek, célok nélkül. De e fordított küzdelemben mindig az élet győz felettem, s póknőstény hímjét: szerelemből felfal az új nap mindenestől. Pedig meghalni semmi kedvem, s halál van minden ébredésben: pusztul bennünk a mindenhatóság, s jön a determinált valóság. 100