Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)

I. A lagzi

Mënnek â tëmplombâ és sorbâ ínekölyik â lâgzissâkot: 1. Mikor mëgyëk â tëmplombâ eskünnyi, ëgyik könyvem â másikát íri. Jâj, Istenëm, hogy fogok eskünnyi, hâ nëm fogom igâzân szeretnyi. 2. Idësânyâm, miből vân á të szived? Kőböl-i vâgy fából, hogy mëg nëm reped? Kőbő vóná, bizony mëgrepedne, hâ â lyânyâ mëgy âz eskûvôrë. Mikor mâ elirnek â tëmetôhô és â vőlegínnek nëm ill mâ âpjâ vâgy ânnyâ, vâgy â mënyâsszonnâk, âkkor ínekölyik â tëmetôné: Balkó Jânos lëvelet irt ânnyânâk, gyűjön hâzâ âz ő lâkodâlmârâ. Nëm mëhetëk, kísőn ván mâr âz idő, nëm engegyi â jóságos Terëmtô. Bâlkô Jânos, hâ misz âz eskûvôrë, tekincs bë â tëmetô sir kertyébe. Úgy hullyon â könyved mint âz esső, mert itt fekszik à te fölnevelőd. Ahogy mënnek âz esküvőre: elő vânnâk â muzsikâssâk â vôlegíntő, â cigányok, utânnâ â vendigëk. A mënyâsszon és â vôleginy nem együtt mënnek, â vôleginy nem mëgy â mënyâsszonyir, csâk úgy csinâllyâk, hogy mâ tâlâkoggyânâk. A vôleginnê mënnek â dorozsbâk. A mënyâsszonnyâ â nyoszolyôlyânyok mënnek, hâ vân55