Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)

I. A lagzi

Avvâ mâ vlge â dunnáknak. Ki môrë lât, hâzâmin. Yâlâkinek kedve vân, ineké, de ollyán fontos ínek nincsen. Mâsnâp, hétfőn rëgvê vân âz esküvő. Mâr három órákkor is mënnek kötösztetnyi â mënyâsszont. Nëm csâk â rokonyok kötösz­tetyik, hânem vân, âki értyi, vânnâk ârrë ollyânok, âkik tuggyâk. Mer a mënyâsszonyon sok cifrâsâg vân és ászt nem tuggyâ min­dënki êrendëznyi, ollyân szipën mëgcsinânyi. Á lyányok mâr cipő­be járnak nihâ, dë â mënyâsszonyon mingyig csizsmâ vân, csizsmâ­bâ min eskünnyi. Mikor â mënyâsszont kötösztetyik, âkkor ânnâk râ lëgâlôrâ ëgy keminfârt, âsztângât hârom vâgy nigy vâsâlt szok­nyát, vagyis szoknyâinget, âsztân mosâtlân, vâgyis egisszën újj, fehír szilës csipkéss és hâjkëtôs szoknyát, kettőt és ânnâk â he­gyire â selëm szoknyát, âmit ippen âz eskuvôjirë vësznek. Asztân fehír vâsâlt ruhát kötnek elejbe és â hëgyire feketít, âmi szintén mingyig új szokik lënnyi. Tëhât â mënyâsszon előtt két ruhâ szo­kik lënnyi, hogy cifrább lëgyën. A nyâkâbâ fehír nyâkbâvâlô kesz­kenyőt kötnek és hâtrë â két szôgirë két cifrâ fejrëvâlô selëm keszkenvőt tësznek ollyân rojtossât és âsztân gyün â kâbât, âmi vâgy fekete posztó vâgy fekete selëm, de szintín újj. És utollyâre gyön még â sok cifrâ hâjkëtô, âmi mind ollyân szillës, virágos. Â hâjâbâ kettőbő csukrot szënnek, â háj a ala is gyön kettő, âz fsryik piross â másik mëg kik, de mind â kettő ëgyformâ virágos ollyân tót hâjkëtô, úgy mongyâk ászt minâllunk. A nyâkâbâ gyöngy vân és âz is hâikëtôvê vân mëkkôtve. Asztân gyön â pâr­tâ, âkit ma â lâgzi előtt ëgy vâgy két nâppâ elôrë mëgcsinânâk, âszt is piross mëg kik hâjkëtôkbô. Rozmâringrë vân szëdve öt szâlrë. A pârtât â fejirë tëszik és még ëgy szíp koszorót is tësz­nek râ és mâ kísszen is vân â mënyâsszon. Âsztângât még â melli­rë tësznek ëgy frólyisos rozmaringot. De csâk â templombâ vân így, âsztân mâr másképpen kötösztetyik őt föl. Mikor â pârtât â fejire tëszik, âkkor ínekölyik: 1. Pârtâ, pârtâ, bùrë váló pârtâ, hogy â török rigën lë nem vâgtâ. Hâ mëkkâpom, ânnyirë hâgyitom, , â tengërbe kûvê lënyomâtom. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom