Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)

Bevezető - A lakzi tárgyi kellékei

vászonból készülnek. A mérsékelten dombos agyagos vidéken a csizma viselete a legcélszerűbb. A nyári melegben azonban cipővel helyettesitik. A katolikus vallású lakosok lelkivilágában a reneszánsz művelődésének nyomait találjuk. A barokknak gazdag formalátása egészíti ki e történelmi jellegű művelődési nyomot. A reneszánsz művelődésének nyomait a viseletben is megtaláljuk a különböző díszítési technikában és motmimban. Leginkább a kötény és keszkenő díszítése árulja el a reneszánsz nyomait. A templomi barokk gazdag díszítő elemeit már megtaláljuk a női öltözet minden darabján, s a felületes szemlélő pl. a női inget és a keszkenőt tisztán barokkos szállománynak tarthatná. Az ing díszítésének szerkezeti alaptagoltságát azonban a barokkos minták és díszítő elemek nélkül is megtalálhatjuk a tisztán szőttes mintázású darabokon. Az ingujj díszítésének tagolása egységes, kötelező s éppen olyan tagoltságot mutat a primitív szőttes díszítésű ingen, mint a gazdag írásos, metéléses, keresztöltéses díszítésű vászoningen. A vasárnapi öltözethez azonban már patyolatból készült barokkosán bő ingujjat viselnek. A kötelező tagoltságú díszes ujjú vászoning a távolabbi mult művelődésének és formalátásának bizonyítéka. A régi vászonból készült férfiinget és vászongatyát már alig viselik, de szabásuknak és viselésüknek módja szintén régi eredetre vall. A szociális tényezők rétegeződést váltottak ki a faluban, s e különbségeket a viselet is jelzi. A viseletnek egyes darabjai, vagy apró eltérései különböztetik meg pl. a koloniakat a hasonlóan öltözködő zséreiektől. Pl. a téli női kabátbársonyosszegélyénekszélessége jelzi, vájjon koloni-e a viselője, vagy zsérei. A koloniak magáról a ruhadarabról meg tudják mondani, melyik házból származik. vagy kié a ruhadarab. Ezenkívül más jellegű és összetételű a gyermeknek, a leánynak, a menyasszonynak, a menyecskének, az asszonynak és öregasszonynak a viselete. A férfiak viselete már annyira városiasodott, hogy nem jelzi a hasonló tagozódást. A női viselet gazdagsága — főképen a vasárnapi viseleté — egyúttal jelzi viselőjének anyagi jólétét is. A gyári anyag egyre jobban érvényesül a női viseletben is. Az ingnek munkás és drága díszítésébe is belopódznak már az olcsó gyári díszítő anyagok. Az olesóhb anyag a szegények ruházatába lopódzik bé, a drága anyagok a gazdagabbakat vonzzák. A felső ruha alapanyaga már kizárólag gyári készítésű. 34