Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)

Bevezető - Hol laknak a koloni lakzisok?

rom községet azonban sík jellegű térszín szélén találjuk. E különbség megnyilvánul a művelődési jellegben is, a település formájában, a falujellegben, ruházatban, sőt az embertani jellegben is, s így természetesen a színjátszásban, illetve a lakodalom színjátékalkatában is. A különbséget a laikus leginkább a nyelvjárás különbözőségében észlelheti. E két falu-csoport nyelvjárása másmás magyar nyelvjárási területhez tartozik. E példán jól láthatjuk a tájnak művelődésformáló hatását. A népi művelődés alapja azonos, de a tájjelleggel megváltozik a művelődési jelleg is. A nyitramelléki magyar művelődési táj tehát két magyar földrajzi és művelődési táj peremén fekszik. Ez a periférikus, peremhelyzeti kettősség a szakszerű feltárásnál pontosan kirajzolódik. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a nyitramelléki magyar falvak földrajzilag és művelődésileg nem tartoznak egységes magyar tájrendszerbe. A szlovák állam területén két magyar tájegység töredékét találjuk. Mindezért szlovákiai magyar viszonylatban a „nyitramelléki magyar művelődési tájr ó 1", annak keleti és nyugati csoportjáról beszélek. A „v i d é k" fogalmát többnyire a városi központ vonzásába tartozó közigazgatási területtel azonosítják. így alakult ki a „n y i t r a v i d é k i m a g y a r s á g" fogalma is. Ez a fogalom beidegződött s gyakorlatilag elfogadható, .bár gyakran zavart okoz, mert például az aranyosmaróti járásba tartozó Lédecről gyakran megfeledkezünk. A keleti csoport számosabb, s ehhez a csoporthoz tartozik Kolon is. Ez a község a Nyitráról Aranyosmarótra vezető országút mellett fekszik, lakosainak száma 1267. A magyarok mind katolikusok. A község földrajzi helyzetével, művelődésének jellegével, nyelvjárásával, színjátszó hagyományával s így lakzis színjátékalkatával is a felföldi magyar művelődési tái jellegzetességeit mutatja. A falu enyhe dombok között és a domboldalon helyezkedik el. A „Szentëgyhâzpârt", vagyis a templomdomb uralkodik a közvetlen vidéken. Elnevezésének régies alakja mutatja, hogy ősi időktől templom állott rajta. A messze kimagasló templom adja meg a jellegét a távolabbi vidéknek is. A régi kis templom romános jellege összhangban volt a tájnak mérsékelten dombos jellegével. A régi templomot részben beépítették az új templom modern szerkezetébe, s a régi templom-részek stílszerű poézise enyhíti a modern szerkezet zavaró hatását. A domb tövében van a „mesterház", a volt iskola, ma a plébá18