Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)

Bevezető - Hol laknak a koloni lakzisok?

rom községet azonban sík jellegű térszín szélén találjuk. E kü­lönbség megnyilvánul a művelődési jellegben is, a település for­májában, a falujellegben, ruházatban, sőt az embertani jellegben is, s így természetesen a színjátszásban, illetve a lakodalom szín­játékalkatában is. A különbséget a laikus leginkább a nyelvjárás különbözőségében észlelheti. E két falu-csoport nyelvjárása más­más magyar nyelvjárási területhez tartozik. E példán jól láthat­juk a tájnak művelődésformáló hatását. A népi művelődés alapja azonos, de a tájjelleggel megváltozik a művelődési jelleg is. A nyitramelléki magyar művelődési táj tehát két magyar föld­rajzi és művelődési táj peremén fekszik. Ez a periférikus, perem­helyzeti kettősség a szakszerű feltárásnál pontosan kirajzolódik. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a nyitramelléki magyar falvak földrajzilag és művelődésileg nem tartoznak egységes ma­gyar tájrendszerbe. A szlovák állam területén két magyar táj­egység töredékét találjuk. Mindezért szlovákiai magyar viszony­latban a „nyitramelléki magyar művelődési táj­r ó 1", annak keleti és nyugati csoportjáról beszélek. A „v i d é k" fogalmát többnyire a városi központ vonzásába tartozó közigaz­gatási területtel azonosítják. így alakult ki a „n y i t r a v i d é k i m a g y a r s á g" fogalma is. Ez a fogalom beidegződött s gyakor­latilag elfogadható, .bár gyakran zavart okoz, mert például az aranyosmaróti járásba tartozó Lédecről gyakran megfeledke­zünk. A keleti csoport számosabb, s ehhez a csoporthoz tartozik Kolon is. Ez a község a Nyitráról Aranyosmarótra vezető ország­út mellett fekszik, lakosainak száma 1267. A magyarok mind kato­likusok. A község földrajzi helyzetével, művelődésének jellegével, nyelvjárásával, színjátszó hagyományával s így lakzis színjáték­alkatával is a felföldi magyar művelődési tái jellegzetességeit mutatja. A falu enyhe dombok között és a domboldalon helyezkedik el. A „Szentëgyhâzpârt", vagyis a templomdomb uralkodik a közvet­len vidéken. Elnevezésének régies alakja mutatja, hogy ősi idők­től templom állott rajta. A messze kimagasló templom adja meg a jellegét a távolabbi vidéknek is. A régi kis templom romános jel­lege összhangban volt a tájnak mérsékelten dombos jellegével. A régi templomot részben beépítették az új templom modern szer­kezetébe, s a régi templom-részek stílszerű poézise enyhíti a mo­dern szerkezet zavaró hatását. A domb tövében van a „mesterház", a volt iskola, ma a plébá­18

Next

/
Oldalképek
Tartalom