Győry Dezső: Kiáltó szó – válogatott versek

III. Hegyek árnyékában

Keletre hág, és Moszkva álma vágyat hitet: tervgazdaság; Gandhi börtönből hisz s remélget, Lindbergh perért szid egy vigécet, a világ un már merszet, félszet, a világ alig ér egy élcet, s egy fabatkát biztos nem ér; tudom, ezen már nem segít semmi. Mindent tudsz. S nem hevít, talán csak ő. S te lépteit és testének tájképeit szeretnéd nézni még soká; de ez se megy, mert semmi sem megy, öreg lesz ő is, s egyszer elmegy, mindent befödhet egy marok hegy, oly igaz, mint hogy egyszer egy egy... Meg kell gyógyulni valahogy. 1930