Győry Dezső: Kiáltó szó – válogatott versek
II. Kiáltó szó
pozdorja lesz a zord tilóban és csepűm kitépi fogas hehelő, szösz, kóc, csepű, virág és mag kihull, múltam s jelenem merő szenvedés, de majd ha fényes hitszeme kigyúl, rámsüt a nyugvás: a rendeltetés, bekerülök a fonóba, s az Isten folytatja majd a tegnapi mesét, minek se vége, se eleje nincsen, és fonni kezdi szálam életét, hogy majd fehér gyolcs: eszköze lehessek, lepel vagy zászló, mint elvégzi O, — hej, élet, áztatója ezereknek, csak ne nyomná úgy.szívemet a kő! 1928 80
/