Győry Dezső: Kiáltó szó – válogatott versek

III. Hegyek árnyékában

Ma is, kit itt változtatás űz, s kit lelkevágya szállni hajt: azt megtagadá ez a tó, s ki magát kiragadja, ó, az elveszíti a talajt. De mi új sors erőivel kész, már megfogódzunk az egen: láp ne legyen Nagy valaki! Űj hit napja szárítsa ki, s termékeny felleggé legyen. Jertek, ti párák, záporok: mi, s keringjünk bórán, számumon! Gyönyörű és irtóztató: viharfellegként száll a tó Európán, múlton, fátumon. 1936 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom