Győry Dezső: Kiáltó szó – válogatott versek

III. Hegyek árnyékában

HÁBORÚ ROKONSZENVESEBB ALAPON Megint küllőig vérbe gázolt a történelem szekere, s gutaütésig feszült a Föld minden halánték-vérere, tam-tam, ropog a halál dobja, a gyűlölet lő, tombol, ás. Sikítsd, bőgd, Hisztéria, szajhán: hurrá a vér, a rombolás! Ki gondol rá, hogy ég a szomszéd (a Föld kicsiny!), mi lesz vele? s mi lesz, ha véletlen eldördül egy beduinnak fegyvere ? vagy véletlen egymásbafut egy angol s egy olasz naszád ? És mi lenne veled, Európa, ha igaz szóra nyílna szád ?... Felcsukló undort és utálást lenyelve volna egy szavam: aki ölést vezényel, öljön! de így rikoltsa: „Én: magam!" S álljon ki, ha mer meztelen rúgni, harapni, ölni, vívni egy abesszin törzsfővel ő: a cézárálmú Mussolini. S „üsd, nem apád!" üvöltse Ész s üvöltse az ösztön-alatti. Knock outot a reakciónak! S nem lesz vorwärts! nem lesz avanti! 1935 141