Győry Dezső: Kiáltó szó – válogatott versek

III. Hegyek árnyékában

ZSENDICE-IVÓK A GYÖMBÉR ALATT Vallásos körtánc: lejti napfény s havas fűszeres levegője, korog a nyáj a lésza mentén, mint szegény ember híg bendője béget a nyáj, meé-meé. Sziklák és fenyvesek fején túl, mi már a források világa, veri föl a szállás magányát városiak víg társasága, béget a nyáj, meé-meé. Sürög a bacsó ímmel-ámmal, pántlikázik hájas szó s ének, „Szenzáció, különlegesség!" keletje van a zsendicének, béget a nyáj, meé-meé. Juhtejet iszik a direktor, túlcsurran habja a cserpákon: „Ez a legegészségesebb koszt s a legjobb ital a világon!" béget a nyáj, meé-meé. „Érdemes volt idáig mászni, éljen a bacsó s ez az — ózon! Felséges itt!" ...Hátzsákok nyílnak s nekilátnak, úrféle módon, béget a nyáj, meé-meé. Estenden még fölcseng a lárma, a völgyi erdőn hogy lemennek, itt pléhdoboz, fiaskók hevernek, jó játék bacsógyerckeknek, béget a nyáj, meé-meé. 126