Győry Dezső: Kiáltó szó – válogatott versek

III. Hegyek árnyékában

Hát nem vagyok rongya a prókátorának, de vagyok hű fia népemnek, anyámnak! Akkor is szeretem, ha nem vagyok szolga, ez nem a bér dolga, ez a lélek dolga. Elégszer tudattuk a szívünk ezekkel még az ó-vártán, hát: félre a kezekkel, félre a kezekkel koncleső prókátor s neked is hiú, ál, b ér ért-prédikátor: mi bajunk sincs nekünk népünkkel, anyánkkal, csak rajta-élősdi pár gonosz fiával, kik műkuruckodnak a más keservéből, s hizlalják maguk — a magyar szenvedésből: kik zavart kavarnak és abban halásznak: akik előőrsben testvérre vadásznak; kik mikor jégverés rontott a határnak, gyors karóra kaptak s ők is nekiláttak, akik — hogy az Isten fizessen meg érte! — ellenségnél többet lőttek a testvérbe; s kik, feltolakodván, anyánk s közénk állva bérgyilkosoknak is torz díszére válva, míg mi vártán vívtunk ellen ellenében: orvul hátbadöftek az — anyánk nevében. 1933 111