Győry Dezső: Kiáltó szó – válogatott versek

III. Hegyek árnyékában

TOKUNAGA NAOSHI Beszéd a japán rendőrség börtönébe csukott munkásíróval „Zavarlak ? Ti is zavartátok éltem, a fegyver és az erőszak gálád rohama ezer szegény kínain egész idáig, a szívünkig ért: a Nap fiai, a szabad japánok hódító rablók ?" — a rab félrenéz. „A portartúri ólomkatonát a gyermekkorom skatulyáiból még ma kiszórom... s szégyellem magam, hogy a gimnáziumudvaron a nemzetesdin japán voltam." - „Eh!" » „A fölkelő nap rátok emlékeztet, nem nézek többé fölkelő napot!" A rab megfordul. — „Már huszonkilenc napja vagyok bezárva, elhihedd idegen, messze írótárs, nem én, nem én akartam és nem én csinálom! Ó, kérlek, ne ítélj hát engemet." „De tűröd, sárga vag}'', japán, s a néped, hé, a néped mit mivel ? Te is közülük vagy!" 107