Ki kicsoda Kassától-Prágáig?

Közigazgatási változások 1919 óta 11

12 Ung folyók közötti szakaszon megállapította a módosított határt. E szerint a döntőbíróság Magyarországnak ítélt községei közül - a helybeliek igényét is figyelembe véve - átadták Szlovákiának Barakony, Barancs, Cseklész, Gány, Mikszáthfalva, Nandrás, Velejte, Zsitvaújfalu községeket, 1939. április 4-én átvették Ájfalucska, Alsópokorágy, Andrási, Aranyida, Bajánháza, Balogpádár, Bori, Felsőfalu, Felsőzellő, Hévmagyarád, Jászó, Jászómindszent, Kalász, Mészpest, Nagycétény, Nagyhind, Rudnok, Rekenyeújfalu, Vága községet és Alsójattó külterületi lakott helyet. A visszacsatolt területeket a határmenti vármegyékbe kebelezték, vagy új, közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéket alakítottak: a Csallóköz Pozsony és Győr vármegyei részét Komárom vármegyéhez, a Kis-Duna bal partjától az új országhatárig terjedő volt Pozsony és Nyitra vármegyei részt - Érsekújvár székhellyel - az újonnan szervezett Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyére, a Bars és Hont vármegyei hozzácsatolva az Ipoly bal parti, addig Nógrád vármegyével egyesített Hont vármegyei részt - Léva székhellyel - Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyére osztotta. Esztergom vármegyét eredeti határaival állította vissza, Nógrád, Gömör- és Kishont, Abaúj-Torna, Zemplén vármegyék visszacsatolt területeit eredeti vármegyéjükbe kebelezték. Visszaállították Ung vármegyét is, de csak azon a területen, mely az I. bécsi döntéssel került vissza Magyarországhoz. Az 1939. március 15. után visszacsatolt területe Kárpátalja közigazgatási kirendeltségei hatáskörébe került. Az I. bécsi döntést követően az 1920-as, 1930-as években alakított telepes falvak területét anyaközségükhöz csatolták. A hitleri Német Birodalom és Cseh-Szlovákia 1938. november 20-án aláírt határkiigazítási szerződésével Szlovákia átadta a németeknek Pozsonyligetfalut és Dévényt, melyek 1945 óta ismét Csehszlovákiához tartoznak (ma már Pozsony városának külterületei). Némileg módosult az északi szlovák határ is, mivel az 1938. november 30-án aláírt lengyel cseh-szlovák határkiigazítási szerződés értelmében Lengyelországhoz csatolták a volt Trencsén vármegyei Csernye, Sziklaszoros, Fenyvesszoros községek részeit, a volt Árva vármegyei Hladovka és Szuhahora s a volt Szepes vármegyei Alsólehnic, Erdős, Felsőlehnic, Javorina, Tarhegy községeket. Ezeket az 1919-ben Lengyelországhoz csatolt falvakkal együtt az 1939. szeptemberi német-lengyel háborúban a németek oldalán harcoló szlovák csapatok elfoglalták és bekebelezték Szlovákiába. Az 1938 novemberében elcsatolt falvak kivételével ezek 1945-ben kerültek vissza Lengyelországhoz. A Szlovák Köztársaság 190/1939. július 25-i közigazgatási törvénye értelmében Szlovákiát Pozsony, Nyitra, Trencsén, Tátraalja, Garamvölgye, Sáros-Zemplén megyére és 59 járásra osztották. 1945-ben, Csehszlovákia helyreállításakor északon, délen és nyugaton az 1938-as határt vették figyelembe. A szovjet-csehszlovák egyezmény (1945. június 29.) értelmében a keleti határt némileg módosították. A királyhelmeci, a nagykaposi és a szobránci járáshoz tartozó 13 volt Ung vármegyei Bátva, Csap, Gálocs, Kisrát, Kisszelmence, Kistéglás, Nagyrát, Palágy, Pálóc, Szobránckomoró, Szűrte, Tiszaásvány, Tiszasalamon községet a Szovjetunió Ukrán SZSZK Kárpáton túli területéhez csatoltak. A Szlovák Nemzeti Tanács 9/1945. március 6-i rendelete visszaállította a háború előtti járásokat de a megyerendszert nem. Az 1.947. február 19~én aláírt párizsi béke a pozsonyi hídfő kiszélesítésére Csehszlovákiának juttatta Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár községeket (1947. október 14.), melyeket 1971-ben Pozsony városához csatoltak. A 280/1948. december 21-i, a kerületek alakítását kimondó törvény értelmében 1949. január 28-tól Szlovákia területét Pozsony, Nyitra, Zsolna, Besztercebánya, Eperjes, Kassa kerületre és 79 járásra osztották. E beosztást a 36/1960. április 9-i törvénnyel megszüntették. Az új közigazgatási beosztás - mely jelenleg is érvényben van - Szlovákiát a nyugat-szlovákiai, a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületre, valamint 33, a székhelyükről elnevezett járásra tagolta az alábbi elrendezésben. Nyugat-szlovákiai kerület: dunaszerdahelyi, érsekújvári, galántai, komáromi, lévai, nagyszombati, nagytapolcsányi, nyitrai, pozsony-vidéki, szenicei, trencséni járás;