Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
Jegyzetek
66 5 Tíz képzőművészeti kritikai és művészettörténeti írása jelent meg a folyóiratban. 66 6 Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról. Bp. 1964, 168. 1. 60 7 Az esetet Gömöry János így beszéli el: „Tamás Mihály tulajdonképpen egy angol aszfalt-részvénytársaságnak volt szlovákiai mérnöke, és mint ilyen az angol cég teljes megelégedésére szép eredménnyel működött. Munkájának jutalmául a részvénytársaság felajánlotta, töltsenek feleségével együtt egy hónapot Londonban. Tamásék el is mentek Angliába. Távozásuk után azonban, Tamás tudta és beleegyezése nélkül, a Tátra szerkesztői állására dr. Földes György (Gömöry tévesen Gézának írja. T. L.) jobboldali mentalitású írót alkalmazták. Ezzel a méla akkorddal véget is ért a Tátra szerepe..." (Gömöry János: i. m„ 168. 1.) A Tátra „gleichschaltolásával" a Magyar Napban két cikk is részletesen foglalkozott. Az Egy magyar folyóirat margójára című szerkesztőségi cikk (1938. VII. 15.) a folyóirat vezetésében beállt meglepetésszerű változást „sötét hátterű ügynek" nevezte, és rámutatott arra, hogy „a Tátra kiadója nem önszántából vonta vissza Tamás Mihály szerkesztői megbízását, hanem... egy politikai csoport aknamunkájának következtében... Az egyesült magyar párt néhány vezető politikusáról van szó, akik... a Tátrát nem találták eléggé új szelleműnek, és ezért az ismert hitlerista gleichschaltolási recept szerint egyszerűen parancsolóan követelték Tamás Mihály eltávolítását és az »ő emberük«, Földes György... beültetését." Berkó Sándor cikke (Mi lesz az Irodalmi Szövetség pályatételeivel? Magyar Nap, 1938. IX. 15.) a Tátrával történteket „kultúraellenes barbárságnak" minősítette, és megállapította, hogy „Tamás Mihályt egyszerűen menesztették, mondván, hogy: balra viszi a lapot". 06 8 A két szám közleményeinek zömét dilettánsok írták. Az olyan ismert dilettáns veteránokon kívül, mint Jankovics Marcell, Szeredai Gruber Károly, Rév József és Földes György, néhány ismeretlen dilettáns vagy kezdő irodalmár neve is felbukkan: Miklós Imre, Csákós József János, Faludi Kálmán, Csiba Lajos, Szőke Kálmán. 66 9 Az I. évf. 9. száma 2. oldalán közölt szerkesztőségi cikkben (Két levelet kaptunk) többek között ezt írják: „A hajdani Űj Munka munkatársainak háromnegyede amúgy is a lap körül van már, s vagy cikket írt, vagy cikket fog írni. Az Új Szellem így számszerűen és statisztikailag is méltóképpen képviseli az Űj Munka örökét." 67 0 Alapy Gyula hasonló nevű, 1933—35-ben megjelenő tudományos jellegű lapjától. 67 1 Staud Gábor: Előszó. Nemzeti Kultúra, I. évf., 1. sz. 67 2 „Amidőn célkitűzéseinket a magyar közvélemény elé tárjuk, ezt abban a tudatban tesszük, hogy a magyarság etnikailag egységes, 282
