Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

ről, a szocialista építkezések eredményeiről, valamint a kultúra: a sajtó, a könyvkiadás és -terjesztés, a színház és film különféle kérdéseiről szólnak — részletes bibliográfiai és tartalmi tájékoztatást ad Botka Ferencnek az Irodalmi Szemlében megjelent tanulmánya: A szovjet proletárirodalom visszhangja a csehszlovákiai magyar munkássajtóban. (I. Sz., 1961, 5. sz., 560— 67. 1.) Az ilyen tendenciájú írások közül a következőket említjük meg: Kardos Ferenc: Veszélyben az ifjúság (II. évf., 4. sz.); Barta Lajos: Kultúrterror Szlovenszkón (II. évf., 9—10. sz.); A klerikalizmus koncentrációja Szlovenszkón (III. évf., 1. sz.); Kemény Gábor: Vezér-e Prohászka? (III. évf., 1. sz.). A Nemzeti Kisebbségek című 1922-ben megjelenő és mindössze négy számot elérő kétnyelvű (magyar—német) kisebbségi szemlét Antal Sándor szerkesztette. Narancsik Imre azt írja, hogy a lap „a magyarságot érintő kérdéseken kívül feltűnő sokat foglalkozott a zsidóság ügyével". (Narancsik Imre: A tudomány művelése. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938, Bp. 1938, 130—137. 1.) Narancsik Imre: i. m. (Lásd az előző jegyzetet!) Narancsik Imre: i. m. Új Szó, I. évf., 1. és 3. sz. „Barta Lajos, a szocialista irodalom magyar úttörője, élő klaszszikusa, kommünbeli hőse és koldus emigránsa a mély érzésűek biztonságával pontosan a mi politikai és lélektani konstellációnk ra, dinamizmusunkra, ellentmondásaink mágneses mezejére akart új lapot alapozni, s hamarosan körülötte ültünk Pozsony kávéházaiban ... Ugyanazzal a szent rajongással kereste a dolgokban a törvényszerűt, a tektonikus rengések titkát, mint mi, éppen csak hogy tisztább fogalmakkal operált, a történelem eszmekincsével és tapasztalataival gazdagabban ..(Balogh Edgár: Hét próba, 134. 1.) A sarlósoknak az Új Szóban megjelent írásaiból a következőket emeljük ki: Balogh Edgár: Az új nemzedék szava (I. évf., 1. és 3. sz.). Diákparlament és a magyar jövő. Fokosok diktatúrája (I. évf., 6. sz.), Szlovenszkó új kultúrfronton (II. évf., 5—6. sz.); Dobossy László: Cseh írók a sztrájkoló bányászok között (II. évf., 2 sz.). Mit tanítsanak a szocialista nevelők? (II. évf., 13. sz.) ,Horváth Ferenc: A menekülő paraszt (I. évf., 3. sz.), A népi kultúra vége (I. évf., 6. sz.); Jócsik Lajos: A szlovenszkói parasztság tragikus pusztulása (II. évf., 13. sz.); Kardos Ferenc: Veszélyben az ifjúság. A klerikalizmus lélekvadászata a szlovenszkói magyar középiskolákban (II. évf., 13. sz.),- Peéry Rezső: Új világirodalom (I. évf., 7—8. sz.); A fiatalság válsága (II. évf., 9—10. sz.). Szalatnai Rezsőnek az Új Szóban közölt írásai a csehszlovák— magyar kulturális közeledés eszméjét szolgálták: A szlovák iro270