Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

46

5 Brogyányi Kálmán: i. m. 466 Az első vásárlást az 1933. évi költségvetésben e célra előirányzott 10 000 koronából foganatosították. A vásárlással megbízott háromtagú (Brogyányi Kálmánból, Szőnyi Endréből és Weinwurm Frigyesből álló) bizottság a prágai Szlovenszkói Kiállításon szerepelt magyar művészek képeiből a következőket vette meg: Gwerk Ödöntől a Szántóföldek a hegyen című képet 2500 koronáért, Weiner Imrétől a Processzió

t 2000,—, Schubert Gyulától az Anyám című portrét 2000,—, Lőrincz Gyulától egy nagyobb méretű pasztellt 1000,—, Prohászka Istvántól a Kecskék című képet 1000,— és Jánoska Tivadartól egy kisebb méretű olajcsendéletet és egy Ipoly melléki tájképet összesen 1500,— koronáért. 46

7 Szóban forgó tervezetéről Tichy a Magyar Írásban írt későbbi cikkében (A szlovenszkói magyar népművészeti kutatás és annak jelentősége a kisebbségi életben. Magyar írás, 1937, 2. sz.) tesz említést. Itt elismeréssel szól azokról az egyénekről — Thain Jánosról, Holéczy Miklósról, Éder Elzáról és Szombathy Viktorról —, akik a népművészeti gyűjtőmunkában magánszorgalomból és intenzíven vesznek részt. Megemlíti, hogy „az SZMKE is programjába vette a népművészeti kutatást, és egyik, 1936 őszén megindított belső mozgalma »Ismerjük meg egymást« címmel dr. Sziklay Ferenc vezetésével a népművészeti kutatás és megismerés felé is tesz lépéseket." 46

8 A Csallóközi Múzeum 1927-ben alakult Somorján. (Lásd a 433. sz. jegyzetet!) 46

9 Brogyányi Kálmánon kívül Nagy Barna foglalkozott rendszeresebben képzőművészeti kritikával: a Magyar írásban megjelent cikkei közül a Képzőművészet Szlovenszkón című helyzetfelmérő írása emelkedik ki (Magyar írás, V. évf., 5. sz., 77. 1.). Az aktív képzőművészek közül Lőrincz Gyulának jelent meg néhány művészet-politikai cikke (Festészet és valóság. Magyar Nap, 1936. V. 29.; A művészeti bolsevizmus. Magyar Nap, 1937. III. 27.; A szlovenszkói magyar képzőművészet társadalmi háttere. Korunk, 1937, 151—152. 1. stb.). 47

0 Brogyányi Kálmán: A Sz. U. M. pozsonyi kiállítása. Tátra, 1937, 1. sz., 157. 1. 47

1 A szlovenszkóiság fogalmát és lényegét Brogyányi többször fejtegette. Ilyen vonatkozású írásai egyikéből idézem: „Az új államkeretben a fiatal szlovák művészek célkitűzése közös volt: formát és egyéni stílust akartak adni a szlovák szellemnek a képzőművészetben. Az út könnyebbik fele a téma volt. A sajátos szlovenszkói táj, a Tátra, a Kriváň, a Gyömbér hegyvidéke, a Vág és a népviseletes szlovák paraszt. A cseh művészet példával is szolgált törekvésükhöz. A fiatal szlovák művészek nem annyira a nyugati művészi minták felé tekintenek, mint amennyire inkább meglepő részletek, frappáns beállítások után indulnak 255