Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

Šaldův zápisník VI., 234—235. 1. A magyar szöveg Dobossy László fordítása.) A pozsonyi tanszék ügyében a Magyar Újság 1934 márciusában interjúsorozatot indított, melynek keretében Dobossy László Emanuel Rádlt, Ján Stanislavot, F. X. Šaldát, Josef Pekařt, Albert Pražákot és Zdeněk Nejedlýt szólaltatta meg. A Magyar Újság részletesen ismertette azokat a cikkeket is, amelyeket a prágai Kisebbségi Intézet lapjában, a Národnostní obzorban VI. Palic és Szalatnai Rezső írtak a tanszék érdekében. 405 Brogyányí Kálmán: Tudományos hivatásunk. Vetés, 3. sz. 406 a Magyar Szemináriumnak az egyetemi városokban (Prágában, Pozsonyban és Brünnben) való megszervezését az 1928. évi kassai diákkongresszus határozatban mondta ki. 40

7 Balogh Edgár: Hét próba, 100. 1. 40

8 A pozsonyi Magyar Szeminárium programcélkitűzéseiről és első eredményeiről a Vetés 3. száma ad részletes tájékoztatást. A pozsonyi Magyar Szeminárium félesztendős működése cím alatt Balogh Edgár, Csáder Mihály, Dobossy Imre és Forgách Béla számolnak be itt a bölcsészeti, orvosi, jogi és tanítói szakcsoport végzett munkájáról és terveiről. A prágai Magyar Szeminárium orvosi, közgazdasági, jogi, irodalmi, technikai és női szakcsoportjainak buzgó munkásságáról egy nevezetes évkönyvből kapunk beható és kimerítő képet. (A Prágai Magyar Akadémikusok Köre évkönyve 1931—1932, Kassa 1931, 272 1.) A Magyar Szemináriumban kifejtett munka ismertetésével és értékelésével A Sarló jegyében című könyv is foglalkozik. 40

9 Vass László: A kiművelt emberfő hiánya. Magyar Nap, 1938. II. 20. 41

0 Vájlok Sándor: A magyar kultúra perifériáján. Magyar írás, V. évf., 8. sz., 59—67. 1. 41

1 Sas Andorról Vass László is nagy elismeréssel ír az i. m.-ben: „A benső barátokon s ismerősökön kívül alig vesz itt tudomást valaki arról, hogy közöttünk dolgozik a magyar történetírás egyik legszerényebb alakja. Sas Andor dr., akinek a cseh—magyar kultúrhatásokról írt munkáit a mai főiskolás ifjúság ugyan alig ismeri, de egy hálásabb utókor nélkülözhetetlen forrásként fogja használni." 41

2 Z.: A szlovenszkói magyar tudományos munka hiányai. Magyar írás, III. évf., 6. sz., 79. 1. 41

3 1919 és 1938 között három tudományos folyóiratot tartunk számon: 1. az Alapy Gyula által szerkesztett Nemzeti Kultúrát (1933—1935), amely főképp történelmi tárgyú tanulmányokat közölt, 2. a Masaryk Akadémia lapját: a Magyar Figyelőt (1933—1935), amely szépirodalmi és tudományos folyóirat volt, 247