Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

monográfiát írt róla (A Präget Könyvkiadó története. Bp. 1977, Irodalomtört. Füzetek 92. sz.). 31

6 A csehszlovákiai magyar írók közül Budapesten Mécs László és Szenes Piroska könyveit adták ki legtöbbször. 31

7 Min dolgoznák íróink? Magyar Minerva, VI. évf., 7. sz. 31

8 Lásd Szombathy Viktor nyilatkozatát a Magyar Minerva ankétjában. (VI. évf., 7. sz.) 31

9 Lásd Szenes Erzsi nyilatkozatát a Magyar Minerva ankétjában. (VI. évf., 7. sz.) 32

0 A tizenegy kötet közül tíz a csehszlovákiai magyar írók eredeti alkotásait tartalmazza (egy prózai antológia, nyolc önálló prózai és egy önálló verseskötet). A tizenegyedik kötet (Szlovák elbeszélők, 1936) csehszlovákiai magyar írók fordításában szlovák prózaírók műveiből ad válogatást. 32

1 Kemény Gábor: i. m., 62. 1. 32

2 A könyvkiadás terén különösen a katolikus egyház volt aktív és élelmes. Két könyvkiadó vállalata is volt: a Szent Ágoston Társulat és a Sajó-Vidék. A Szent Ágoston Társulat adta ki többek között a katolikus szellemben írt elemi iskolai tankönyveket és a Kincses Könyv című évkönyvet. A Sajó-Vidék katolikus lapok és folyóiratok kiadásán kívül olcsó ismeretterjesztő könyveket jelentetett meg. 32

3 Borsody István: Szlovákiai társadalmunk irodalmi műveltsége. Tátra, II. évf., 3. sz., 65—73. 1. 32

4 Tamás Lajos: Irodalmi levél Szlovenszkóból. Láthatár, IV. évf., 320. 1. 32

5 Darkó István: Újcélú magyar irodalom. Jel (irodalmi röpirat), 1929. december, 4. 1. 32

6 1933-ig abban a kuratóriumban, amely az államdíjak elosztásáról döntött, a magyar irodalom szakértő j éként Pavol Bújnák szerepelt. Bújnák halála után a magyar sajtóban követelték, hogy magyar szakembert delegáljanak a kuratóriumba. Ez azonban nem történt meg. Bújnák helyét František Jančovič foglalta el. 32

7 Lásd Vass László: A magyar írók államdíja. Magyar Nap, 1937. X. 16. 32

8 „Először osztottak ki magyar irodalmi államdíjat Csehszlovákiában, és Darkó Istvánnak juttatták. A díjjal kapcsolatban előre polémia folyt... Mi az ügy irodalmi részének örülünk, s annak, hogy a zsűri Darkó Istvánt tüntette ki. Ennek az írónak a sorsa talán a legszimbolikusabban szlovenszkói..(Új Szellem, I. évf., 18. sz.) „Darkó minden irodalmi és politikai klikktől távol tartotta magát az utóbbi időben, keveset lehetett hallani róla. Tiszta, bátor munkássága hiányzott is a szlovenszkói magyar szellemi életből. Mióta elvi okok miatt kivált a Szent-Ivány tulajdonába került Magyar írás című folyóirat szerkesztőségéből, ellenfelei igyekeztek őt mesterséges falakkal elizolálni. Jelenleg az SZMKE 234