Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

vidéki akarnokok, s reális magyar építő munka nem szerepelt egynek a programjában sem. A pártfunkciókba menekült polgárok pedig a magyar romantika szomorú lovagjai voltak, akiktől egészséges magyar szemléletet nem lehetett követelni". (A polgárság. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938, Bp. 1938, 149— 157. 1.) 11

3 Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Pártnak Jaross Andor lett az elnöke és Esterházy János az ügyvezető elnöke. Az előző pártvezérek közül Szüllő Géza a parlamenti klub elnökeként továbbra is reprezentatív pártfunkcióban maradt, Szent-Ivány József viszont egyszerű képviselőként háttérbe szorult. 11

4 Balogh Edgár: Emigránsok és újarcú magyarok. A Nap, 1930. IV. 6. 11

5 Surányi Géza—dr. Váradi Aladár: i. m. (Lásd az 54. sz. jegyzetet!) 11

6 A törvény értelmében a jkt alakítására a magyarságnak azokban a járásokban (vagy városokban) volt joga, amelyekben lélekszáma — a népszámlálás hivatalos adatai szerint — a kétezret meghaladta; a hb megalakításához legalább 200 magyar lakos kellett. A törvény azt is előírta, hogy a nemzetiségek által létesített jkt-k és hb-k tagjai csak az illető nemzetiséghez tartozó egyének lehetnek. 11

7 Váj lok Sándor: A magyar közművelődés helyzete a visszatért Felvidéken (A visszatért Felvidék adattára I—II., Budapest 1939). 11

8 Berecz Kálmán, Borsody István, Duka Zólyomi Norbert, Esterházy Lujza, Fizély Imre, Jócsik Lajos, Krammer Jenő, Ludwig Aurél, Révay István, Schubert Tódor, Vájlok Sándor és Varga Imre. 11

9 Vájlok Sándor: i. m. 12

0 A „Proletkult" felhívása. Kassai Munkás, 1920, 181. sz. 12

1 Botka Ferenc: Majakovszkij csehszlovákiai „magyar útjának" vázlata. Irodalmi Szemle, 1959, 3. sz., 426. 1. 12

2 Ezt a kérdést kimerítően tárgyalják Botka Ferenc következő írásai: a 121. sz. jegyzetben i. m.; Egy elfelejtett Bezruc-fordítás. Irodalmi Szemle, 1959, 4. sz., 594. 1.; Cseh proletár költők fordításai a Kassai Munkás 1921—1924-es évfolyamaiban. Irodalmi Szemle, 1960, 1. és 2. sz.; Munkásszínjátszásunk hagyományaiból. Hét, 1960, 23. és 24. sz.; A szovjet proletárirodalom visszhangja a csehszlovákiai magyar munkássajtóban. Irodalmi Szemle, 1961, 5. sz., 560. 1. 12

3 Peéry Rezső: Látogatóban a lévai elvtársaknál. Az Út, 1932, 2. sz. 12

4 Háber Zoltán: A színjátszást így kezdjük. Az Út, 1934, 10. sz. 12

5 Balogh Edgár: Hét próba, Budapest 1965, 291. és 326. 1. 12

6 Balogh Edgár: i. m., 279. 1. 207