Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
IV.fejezet fjúsági mozgalmak
nélkül a Sarló főiskolás tagjaiból és szimpatizánsaiból kerültek ki. A nagy hírnevet szerzett Sarló - mely formálisan 1928 augusztusában, a gombaszögi táborozáson alakult meg - a Szent György Kör, illetve a regösmozgalom kebelében kezdettől szervesen, de sokáig észrevétlenül épült. Azt a nyílt gesztust, amely a regösmozgalmat szervező Szent György Körből már tudatosan, de még konkretizálatlan formában a Sarló felé mutatott, Balogh Edgár még 1927 elején tette meg. A Mi Lapunk az évi 1. számában írt cikkében (A csata felé) összegezi az addig megtett út eredményeit, és türelmetlen hiányérzettel kijelenti, hogy a Szent György Kör egy lényeges dolgot elmulasztott: „a harcos, a bátor, a cserkészies beleszólást a nagyvilág, a történelem, a férfiak életébe". „Hosszas meggondolás kellett hozzá, hogy elhatározzuk: a főiskolás cserkészek a cserkésznevelőket ezentúl is lelkesen támogatják, de nem elégedhetnek meg a parancsnoksági szárnysegéd szerepével. A Szent György Kör nem fejlesztheti magát speciális pedagógiai testületté. A cserkészképzés tapasztalt, jó kezekben van, ide csak segítség kell, a közéletben ellenben hiányzik még az új viszonyokhoz való egészséges, javulást igérö új mentalitás. Itt harcos rajvonalra van szükség. A Szent György Kör cserkészei döntöttek. Indulnak az első csatársorba." 15! ) Ezekben a korai sejtésszerű kijelentésekben az ifjúsági mozgalom „strukturális alakítója és kristályosítója": 16 0 Balogh Edgár a Sarló alapvető vonásait határozta meg. Mert a Sarló aztán valóban olyan magasabb típusú, harcos és szuverén ifjúsági mozgalomként lépett fel, amely a férfiak-felnőttek életébe alkotó módon beleszólt, a közéletben még hiányzó új mentalitás megteremtésében oroszlánrészt vállalt, a kisebbségi társadalom szellemi és gazdasági életének korszerű átalakítására programokat dolgozott ki és terveket kovácsolt. A regösmozgalom és a Sarló heroikus aktivitását elemezve Krammer Jenő csodálkozva teszi fel a kérdést: „Hogyan volt lehetséges az, hogy alig egy maréknyi serdülő (16-22 év körüli fejlődő ember) öt-hat éven át egy egész országrész közvéleményét befolyásolja, számos írányító ösztönzést ad, és mozgolódása visszhangot kelt a szomszédos Magyarország és az erdélyi magyarság széles 71
