Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

IV.fejezet fjúsági mozgalmak

gedett önállósulási folyamat"

13

3 mozgalmi kereteit a húszas évek második felében: a regösmozgalomban és az abból szervesen kinőtt Sarlóban találjuk meg. Az előző időszakban (1919-24) még nem létezett olyan országos hatású mozgalom, amelyet az ifjúság önállóan, belülről alakított volna ki. Az egymással szerves fejlődési kapcsolatban álló regösmozgalmat és Sarlót egyazon nemzedéki csoport: a csehszlovákiai magyar értelmiségi ifjúság „első serdülő évjárataiból"

13

9 regrutálódó gárda szervezte meg. A mozgalom ideológiai bázisa egy főiskolás cserkészszervezet: a prágai MAKK-kal egy időben megalakuló Szent György Kör,

14

0 progagátora és központi fóruma pedig A Mi Lapunk című középiskolás-cserkész folyóirat,

1'

1 illetve a Vetés című sarlós röpiratlap volt. A regösmozgalom nyitányát egy olyan pályázat jelenti, amelyet a Szent György Kör 1925 őszén a középiskolás cserkészőrsök részére falusi gyermekeknek rendezendő mesedélutánra írt ki.

14

2 A pályázat sikere és visszhangja a Szent György Kör vezetőit - élükön Balogh Edgárral - megerősítette abban a törekvésükben, hogy a csehszlovákiai magyar cserkészetet korszerű népi szellemben megreformálják, a kozmopolita szellemű mozgalom „angol vágású pedagógiáját.. . jellegzetesen magyar gyökerűvé értékeljék át".

14

3 Azokban a manifesztumként ható cikkekben, amelyekben a regösmozgalom szervezése és népszerűsítése megindult és folyt, az alapvető célkitűzés romantikus hévvel fogalmazódott meg: „A cserkészet célja nem az önmagáért való cserkészkaszt, hanem az emberiségért dolgozó jó emberek fegyelmes társasága. A városi fiúk liliomos mozgalma ma már van olyan erős, hogy nem igényli a csakis befelé építő zárkózottságot. Cserkészeink elvállalhatják a szervezetlen falusi ifjúság sorsának irányítását egy szépségekben, kultúrában, ügyességekben gazdagabb falusi ifjúság felé."

144 „Az új magyar cserkészet az ezer év óta hiányzó magyar öncélúság szellemében meg akarja teremteni a népi gyökerű, igazán magyar ifjúság életét. Ki akarja vinni a földtől elszakadt osztályokat, elsősorban az intelligencia gyermekeit a magyar föld, a magyar falu és faj ősi gyökereihez, hogy megismerjék a magyar nép lepányvázott lelkét, és teleszíva mozgalmukat a súlyos 68