Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

III.fejezet Az iskola és az iskolán kívüli népművelés

Gömöry János emlékiratában is van egy frappáns rámutatás. Gömöry elbeszél egy olyan esetet, amikor Sziklay az ellenzéki pártok vezetői előtt hevesen tiltakozott a kulturális és irodalmi kérdések negligálása miatt. Ekkor a legfőbb pártkorifeus, Szüllő Géza, a sértődött Sziklayt a következő cinikus szellemes­kedéssel intette le: „Vedd tudomásul, neked az a feladatod, hogy ne csinálj semmit." 10 5 A kultúrreferátus és kultúrreferens ilyen körülmények között nem sokat tehetett, és munkája nagyobbára a nyilvántartásra korlátozódott. Hogy ennek ellenére már a húszas évek folyamán is megszületett néhány kulturális eredmény, azt Sziklay egyéni buzgalmának lehetett köszönni. A könyvkiadásnak a Kazinczy Társaságon belüli megszervezése mellett életre hívta a színpár­toló egyesületet, és a jogi akadályokkal megküzdve létrehozta az országos magyar kulturális tömegszervezetet. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) megszüle­tését két sikertelen kísérlet előzte meg. „Egy-két évvel a for­radalom után megalakult Komáromban a Magyar Népszövetség, de alapszabályait a kormány nem hagyta jóvá. Az erre ugyan­csak Komáromban megalakult Magyar Közművelődési Egye­sületnek hasonló sors jutott ki. Ennek a kísérletnek egyenes folytatása volt a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület meg­teremtése; ennek alapszabályai a szudétanémetek Kulturverband­jának mintájára készültek, és így nem lehetett visszautasítani azokat." 10 6 Az országos magyar kulturális tömegszervezet megalakulását a csehszlovák hatóságok hosszú ideig a Szlovenszkó és Kár­pátalja területén érvényben hagyott egykori magyar egyesületi jogszabályozás „segítségével" akadályozták meg. A régi magyar belügyminisztérium megfelelő rendeletei a nemzetiségi egyesü­letek politikai tevékenységét megtiltották, kimondva azt, hogy „nemzetiségi egylet csak mint irodalmi és közművelődési egylet alakulhat". Az említett komáromi kezdeményezéseket a szlo­venszkói teljhatalmú minisztérium azért utasította el, mert alap­szabályaikban politikai célkitűzés - a békeszerződések által biztosított kisebbségi jogok realizálásának és védelmének fela­datszerű beállítása, rögzítése - is szerepelt. Sziklay ezt a buk­tatót kikerülte, és a Deutscher Kulturverbandból adaptált 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom