Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
III.fejezet Az iskola és az iskolán kívüli népművelés
mennyi érv könnyen megcáfolható ... Finnország lakosságának alig 8 százaléka, mindössze 300 000 lélek tartozik a svéd kisebbséghez, mégis Abóban két fakultásból álló egyetemük van. Az itteni magyarság is akkora joggal követelhet a maga számára egy bölcsészeti és jogi karból álló csonka egyetemet." 8 3 A Sarló vezetői szerényebbek voltak. A Masaryk elnökkel folytatott beszélgetésükben (1930. január 17-én) többek között azt is kijelentették, hogy a magyar nyelvű egyetem létesítését nem tartják reálisnak és szükségesnek. 8 4 Viszont a pozsonyi magyar tanszék felújításáért és kiépítéséért hosszú időn keresztül szívós harcot folytattak. Maiéter István abban az előadásában, amelyet 1933. június 2-án a prágai Csehszlovák Kisebbségi Intézetben (Československá společnost pro studium menšinových otázek) a csehszlovákiai magyar kisebbség problémáiról tartott, az egyetem kérdésében az ellenzéki pártokéhoz hasonló álláspontot képviselt: „Köztársaságunk magyarságának igénye van külön magyar főiskolára; ha pedig az állam anyagi helyzete ezt egyelőre még nem bírná: akkor legalább egy csonka főiskolára (jogi, filozófiai, teológiai és gazdasági szakkal)." 8 5 A magyar nemzetiségű egyetemi ifjúság érdekvédelmi szervezeteinek országos kiépítésére a húszas évek második felében került sor. 1925 előtt többnyire csak olyan szórványos próbálkozások voltak, mint a keresztényszocialista diákok szervezkedése és lapindítása Kassán 1919-ben, 8 0 vagy az 1921 májusában megalakult, de rövid ideig élő Magyar Egyetemi Kör Prágában. Ezekből az évekből csak egy magyar egyetemi diákszervezet bizonyult tartósnak, a brünni műegyetemen 1919-ben megalakított Corvinia. Ez a német Burschenschaftok szellemét és szervezeti tradícióit átvevő egyesület az ifjúsági ideológiai mozgalmak kiteljesedése idején reakciós magatartást tanúsított. Az országos érdekvédelmi szervezkedés Prágában indult meg. 1925 május havában tartotta itt alakuló közgyűlését a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre (MAKK), mely célul tűzte ki a magyar egyetemi hallgatóság megszervezését az egész köztársaságban. A prágai kezdeményezés után még 1926-ban megalakult a brünni 8 7 és a pozsonyi MAKK, és két-három éven belül létrejöttek az úgynevezett vakációs programú vidéki MAKK-ok 48
