Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
III.fejezet Az iskola és az iskolán kívüli népművelés
kivételével ezek az iskolák a szlovák (Beregszászon: cseh) főintézet melletti párhuzamos osztályokként működtek. A magyar tanítóképzés 1919 és 1924 között csak egy intézetben, az Orsolya-rendi apácák pozsonyi leányiskolájában folyt, s ott később óvónőképző is működött. 1924 és 1927 közt a pozsonyi szlovák állami tanítóképző mellett magyar abituriens tanfolyamokat szerveztek, 1927 szeptemberétől pedig párhuzamos magyar osztályokat nyitottak. így 1927-től két magyar tanítóképző működött, s azonkívül a gimnáziumban érettségizettek számára továbbra is fenntartották az abituriensi kurzusokat, s a szükségnek megfelelően engedélyezték az úgynevezett externista tanítói vizsgákat is. A tanítóképzőkbe és az abituriensi kurzusokra a felvétel többnyire igen korlátozott volt, s egy ideig az állami tanítóképzőbe csak minden második évben vettek fel tanulókat. 1935-ben Komáromban református tanítóképző létesült, s ugyanott 1938 szeptemberétől (!) engedélyezték a katolikus tanítóképző megnyitását. Polgári iskolai szaktanítók magyar nyelvű képzése (tanfolyamokon) 1936-tól valósult meg. A magyar nyelvű kereskedelmi iskolák (többnyire párhuzamos osztályok) száma és elhelyezkedése a következő volt: 2 négy évfolyamos kereskedelmi akadémia (Pozsonyban és Munkácson), 1 két évfolyamos kereskedelmi iskola (Pozsonyban), 6 egy évfolyamos kereskedelmi tanfolyam (2 felekezeti Kassán, egy-egy felekezeti Érsekújvárott és Léván, 1 Pozsonyban - az YMCA kezelésében - és 1 Beregszászon a kereskedelmi grémium patronátusa alatt), A magyar nyelvű középiskolák közé tartozott még a kassai felsőipari iskola és a komáromi és rimaszombati két évfolyamos földműves gazdasági iskola. A kisebbségi magyar sajtóban (a kommunistában és a szövetkezett ellenzéki pártokéban) a magyar középiskolák elégtelen számát és hiányos anyagi ellátottságát állandóan kifogásolták. 1931-ben Terebessy János Az Útban ezt írta: „A Köztársaság 274 középiskolájából (gimnáziumából) 8 magyar, azaz 2,9 százalék. Az iskolaügyi minisztérium a középiskolákra ebben az évben 228,6 milliót szán a személyi kiadások rovatában, a magyar középiskolákra ebből az összegből 5 millió esik, ami százalékban 2,2. A magyar kisebbség tehát - enyhén szólva 44
