Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
II. fejezet A kisebbségi önvédelem politikai-világnézeti formái
elvek szellemében fokozatosan kristályosodó nemzetiségi politika a magyar dolgozók körében termékeny talajra talált. A párt térhódítását itt olyan sajátos körülmények is elősegítették, mint a Tanácsköztársaság hatása és élménye, valamint a képzett emigráns kommunistáknak a szervezkedő pártban való nagy befolyása. 6 7 Az ilyen pozitív kezdeti körülmények, kedvező előfeltételek hatására állt elő az a paradox helyzet, hogy a magyarlakta vidékek Szlovákiában általában a CSKP legerősebb és legaktívabb bázisai közé tartoztak 6 8 annak ellenére, hogy az itteni magyar lakosság jelentős részét alkotó parasztság politikailag nem állt a fejlettség magasabb £okán, és a gazdaságilag teljesen elhanyagolt, agrár jellegű magyar területeken az ipari munkásság száma szlovákiai viszonylatban is csekély volt. A magyar nemzetiségű munkásságnak a pozsonyi és kassai ipari üzemeken kívül csak a füleki zománcgyárban, a komáromi hajógyárban, a Rozsnyó környéki bányákban és a diószegi meg az oroszkai cukorgyárban voltak jelentősebb csoportjai. A párt magyar tömegeinek nagyobb része a nincstelen földmunkásságból regrutálódott. A magyar dolgozók körében a párt munkájának hatékony támasza a magyar nyelvű kommunista sajtó - elsősorban a nagy múltú Kassai Munkás, később Az Út, majd a Magyar Nap volt. A Kassai Munkás (későbbi nevén: Munkás) újjászervezésében a kommunista emigránsoknak volt nagy szerepe. A Fábry által szerkesztett Az Út szerkesztői és munkatársai között viszont már ott találjuk a helyi magyar értelmiség legradikálisabb tagjait, köztük a Sarló vezetőit, akik a romantikus faluszereteten keresztül eljutottak a kosúti napszámosok és béresek és a pozsonyi és füleki munkások problémáival való azonosulásig, és együtt harcoltak a kommunista magyar dolgozók olyan ismert vezetőivel, mint Major István, Steiner Gábor és Mező István. A kisebbségi sérelmek leleplezése és nyilvántartása terén a kommunista és a burzsoá ellenzéki sajtóban sokszor meglepő egyezéseket találunk. A kommunista pártnak a nemzetiségi elnyomás ellen folytatott harca persze lényeges vonatkozásban különbözött az úri ellenzék sérelmi politikájától. A kommunista párt és sajtó a kisebbségeket sújtó sérelmek leleplezésében és bemutatásában szigorúan érvényesítette az osztályszempontokat. 39
